Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
gítva arra, hogy az iparáganként eltérő feltételek (kutatási ráfordítások színvonala, a külföldi licencek alapján folyó termelés volumene, a japán műszaki fejlődés szektoronkénti sebessége stb.) különbözőképpen tükröződnek ebben a jelenségben. 1963—64 és 1970—71 között a Japán által korábban nem vásárolt szellemi műszaki ismeretek aránya az A kategóriába sorolható szerződéseket véve alapul 65%-ról fokozatosan 26,3%-ra csökkent.104 Különösen gyors tempóban zajlott le ez a jelenség az elektrotechnikai iparban; az 1965-öt jellemző 53,7%-os arány 1970-re 10,5%-ra csökkent, a vegyiparban a megfelelő számadatok 42,9, illetve 23,4%. Az általános gépgyártás sem marad el ettől: 48,1%-ról 26,3%-ra történő arányváltozást tükröznek az adatok, de ugyanúgy sorolhatnánk még több iparágat is (kohászat, fémfeldolgozó ipar stb.). Az új ismereteket tartalmazó licencek vétele meglehetősen koncentrált ezekben az ágazatokban (speciális gépek, berendezések, munkaigényes folyamatok automatizálása, nagy sorozatú termelés stb.). A fenti folyamat, az importált technika japán gazdaságba történő bevezetésével kapcsolatos tőkeigényesség lényeges csökkenését is előidézte, ami újabb érv egyrészt az importált ismeretek előnyös volta, másrészt a hazai kutató- és fejlesztő munka fontos szerepe mellett. 1961 és 1966 között a külföldi technológiai ismeretek bevezetésének egy licencre jutó tőkeigényessége az elekrotechnikai gépgyártás területén 280-ról 80, az általános gépgyártásban 370-ről 180, a kohászatban 2460-ról 1840 millió jenre csökkent. Sőt jelentősen gyarapodott azoknak a licencszerződéseknek a száma is, amelyeknek a termelésbe történő bevezetése egyáltalán nem vagy alig igényelt tőkebefektetést. Ezek aránya 1961—66 között 40%-ról 60%-ra emelkedett. A külföldről importált, Japánban még nem meghonosított ismeretek csökkenő arányát egyrészt azzal magyarázhatjuk, m 1965: 45,5%, 1966: 43,6%, 1967: 35,7%, 1968: 29,7%, 1969:27,1%. 176
