Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
sedést magukénak mondható cégek majd mindegyike a költséges és időrabló alapkutatások helyett az átvételt választotta. Az IBM Japan az IBM, a Nippon Univac az UNIVAC, a Nippon Electric a Honeywell, a Hitachi az RCA, a Toshiba a General Electric által átadott ismereteket hasznosította, kihasználva azt. hogy ..a munkaerő kvalifikáltsága és adaptáló készsége, valamint az alacsony relatív bérszínvonal" miatt előnyös helyzetbe kerülhet. A meghonosított külföldi ismereteken alapuló termelés gyors felfutása jelentősen emelte a japán gazdaság növekedési ütemét, hiszen a külföldi eljárások alapján folytatott termelés 1950 és 1960 között évi átlagban 72°o-kal emelkedett. A külföldi eredmények Japán gazdaságába való hatékony bevezetését tanúsítja az a tény is, hogy pl. ha az 1950 és 1961 közötti időszakban a japán vállalatok által kb. 1 milliárd dollárért vásárolt licencek alapján előállított termékeket importálni kellett volna, akkor az 15 milliárd dollárt emésztett volna fel; ezzel szemben az ilyen alapon megvalósított export értéke kb. 2 milliárd dollárra tehető. Ez a példa kitűnően alkalmas a fizetési mérlegre gyakorolt pozitív hatás értékeltetésére is. Rendkívül fontos mozzanat Japán esetében az, hogy a licencvásárlások nem párosultak tőkebeáramlással a licencadók részéről, mert a szigorú külföldi beruházáspolitika ennek gátat vetett. Ez csak a szerződések kb. 5°o-ában fordult elő. 1969—70-ben és 1970—71-ben a licencet adó vállalatnak pénzügyi részvételét előirányzó szerződések száma nem emelkedett: 5,6, illetve 4.5"(i-ot tett ki csupán és ez a szám az utóbbi években sem emelkedett 5% fölé. Csak a leginkább tőkeigényes vegyiparban és általános gépgyártásban alakultak ki ennél valamivel magasabb (6,4"o-os) arányok. A technológia átvételének tehát legelterjedtebb formája a licencátvétel. A részvények átengedését, s így a külföldi tőke megjelenését csak akkor engedik meg, ha az a műszaki 161
