Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
Bevezető
kérdések boncolgatását, s elsősorban a gazdasági szempontból történő megközelítésre törekszik, a gazdasági hatások szem előtt tartásával kísérli meg a témát kifejteni. Az elemzés során szükségesnek látszott bemutatni a tudományos kutató és fejlesztő tevékenység egyes jellegzetességeit, valamint vázlatosan érzékeltetni a kutatómunkára fordított anyagi eszközök alakulását és nagyságát, hiszen a tudományos kutató tevékenység eredményei képezik a vállalatok közötti adás-vétel tárgyát. A műszaki fejlődés kényszerítő ereje ösztönzi az egyes vállalatokat, országokat a kutatófejlesztő tevékenység egyre erőteljesebb kamatoztatására és ezzel párhuzamosan a műszaki-szellemi tevékenység területén kialakult nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásra. A tanulmány alapgondolata, hogy a gazdasági tevékenység során közvetve vagy közvetlenül hasznosítható, különböző formákban testet öltő szellemitermék-termelés munkamegosztásába való bekapcsolódás minden ország számára elkerülhetetlen szükségszerűség. Ma már a gazdasági döntéseknél — akár makroökonómiai, akár mikroökonómiai szintről is van szó — a bekapcsolódás lehetősége nem hagyható figyelmen kívül, s a helyes mérték kialakítása minden ország — köztük Magyarország — számára különös fontosságú. Ehhez kíván a tanulmány segítséget nyújtani. A könyv három fejezetre tagozódik. Az I. fejezet a technikai haladás és a kutatási-fejlesztési ráfordítások kérdéseit vázolja, a II. a műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlását, annak mozgatórugóit elemzi, a III. fejezet pedig az egyes fejlett tőkésországok szellemitermék-kereskedelmének sajátosságaival, az illető ország gazdasági életében játszott szerepével, valamint a világ licenc- és know— how-kereskedelmének összefoglaló elemzésével foglalkozik. Ez utóbbi részben, amely a további fejlődés perspektíváit is érzékelteti, kerül sor a magyar szellemi termékek forgalmi adatainak más országok adataival történő összehasonlítására. 12
