Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)
Előszó
Előszó Tíz év telt el e jegyzet második kiadása óta. Ez alatt az idő alatt nemcsak hazánkban, de számos más országban is gyökeres változások történtek a szabadalmi és védjegyjog vonatkozásában. A harmadik teljesen átdolgozott kiadás kéziratának elkészítésekor az a törekvés vezette a szerzőket, hogy a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976 (III. 30.) MT sz. rendelet alapján újból megindult szabadalmi ügyvivőképzés ill. továbbképzés sikerét a maguk szerény eszközeivel elősegítsék. Időszerűvé tette az újbóli kiadást a nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem jelentőségének további növekedése is, amelyekre tekintettel a magyar találmányok és védjegyek oltalmát egyre több országban célszerű biztosítani. Ezért a harmadik kiadásban feldolgozott országok kiválasztásánál egyrészt a jelenleg követett bejelentési gyakorlat, másrészt a KGST keretén belül kibontakozó hosszabb távú együttműködés, végül pedig - a nem szocialista országok vonatkozásában - a külkereskedelempolitika relációs szempontjainak figyelembevétele vezérelte a szerzőket. A magyar találmányok külföldi szabadalmaztatását és a magyar védjegyek külföldi lajstromoztatását a hatályos jogszabályok szerint a Danubia Szabadalmi Iroda utján lehet lebonyolítani. A külföldi szabadalmaztatás, ill. a védjegy külföldi lajstromoztatása, továbbá a bitorlások elleni fellépés kezdeményezése azonban az ipar, méginkább a külkereskedelem feladata. Kívánatos ezért, hogy a szabadalmi ügyvivőkön kívül az iparnak, ill. a külkereskedelemnek azok a dolgozói, akik rendszeresen vagy alkalmilag foglalkoznak iparjogvédelmi ügyekkel, ismerjék a külföldi szabadalmi és védjegyjogot is. Az idevonatkozó ismeretek hiánya olyan mulasztást eredményezhet, ami a magyar találmányok, védjegyek, vagy ipari minták külföldi jogvédelmét megnehezíti vagy egyenesen kizárja. > Fel kell azonban hívnunk az olvasó figyelmét arra, hogy bármilyen alapos munkára törekedtek is a szerzők, e jegyzet és a hozzá hasonló külföldi gyűjtemények is csak kiindulásul, tájékozódásul szolgálhatnak. Konkrét ügyekben elengedhetetlen a külföldi törvények, a külföldi joggyakorlat és a külföldi irodalom eredetiben való tanulmányozása. A szerzők 5
