Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)
6. Belgium
Belgium Egy ségess ég A szabadalom egységesség hiányában való megosztása nem ismeretes. Hasznosítás - igénybevétel, kényszerengedély Mind az önálló- és pót-, mind a behozatali szabadalmat 1 évvel azután, hogy1 más országokban gyakorlatba vették, használatba kell venni és használatát nem lehet megszakítani 12 hónapnál hosszabb ideig. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz tartozó országok állampolgárai számára a gyakorlatbavétel 4 év múlva kötelező, ha a találmányt külföldön használják. A törvény szerint megvonás lehetséges, ha nem használják a szabadalmat, de a gyakorlatban ezt ritkán alkalmazzák. Hasonlóképpen - bár a Kereskedelmi Miniszter a hazai ipar érdekében adhat kényszerengedélyt, - a gyakorlatban a feleknek általában lehetőséget adnak arra, hogy egymás között megegyezzenek. B) Használati minta jog Nincs. Q Védjegyjog Hatályos jogszabály 1971. január l.én hatályba lépett közös Benelux védjegytörvény, módosítva 1975-ben. Jog keletkezése A védjegyoltalom a lajstromozással jön létre. Oltalmazható megjelölések Megkülönböztetésre alkalmas megjelölések ; ilyenek lehetnek három-dimenziós formák, valamint betűk és számok is. Az oltalom kizárólag árukkal kapcsolatban igényelhető. A három ország - Belgium, Hollandia, Luxemburg - egységes védjegyjoga értelmében csak a három ország területére együttesen lajstromozható a védjegy. Az elsőbbséget a Benelux-bejelentés, vagy Madridi Megállapodás szerint bejelentett, a Benelux-országok területére is kiterjedő nemzetközi bejelentés alapítja meg. A korábban a három ország valamelyikében oltalmat élvező védjegyek - a feltételek fennállása esetén - 1971. jan. 1. óta egységesen oltalom alatt állnak mindhárom országban. 55
