Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)

3. Argentína

3. Argentína

Nemzetközi szerződések

Tagja a Nemzetközi Iparjogvédelmi Uniónak a lisszaboni szöveg szerint.

A) Szabadalmi jog Jogszabályok

Az 1864. ill. 1957. évi szabadalmi törvény, valamint az 1957 ill. 1967 évi végrehajtási rendeletek.

Oltalom fajtái, oltalmi idő

a) Szabadalom ; b) pótszabadalom (javítási szabadalom) ; c) biztositő vagy ideiglenes bejelentés (Caveat); d) behozatali szabadalom.

a) Szabadalom az engedélyezés napjától számított 5, 10 vagy 15 évre kapható, a bejelentő kérelme alapján. Az eredetileg igényelt oltalmi idő megadása után nem hosszabbítható meg. Elvileg a Szabadalmi Hivatal elnöke (Commissioner) dönti el, hogy valamely találmányt elég fontosnak itél-e a 15 éves szabadalmi oltalom engedélyezésére.

b) A pótszabadalom a törzsszabadalommal egyidőben jár el, de oltalmi ideje nem haladhatja meg a 10 évet. Ha a benyújtásakor a törzs szabadalom oltalmi idejének már több mint fele eltelt, vagy ha a javítási javaslat költség vagy idő megtakarító találmányra vonatkozik, a pótszabadalom oltalmi ideje 10 évben állapítható meg.

c) A biztositó bejelentés 1 évig titkos, ez az időtartam az év eltelte előtt benyújtott kérelem alapján további 1-1 éves időtartamokra meghosszabbítható.

A biztositő szabadalmakat titkosan kezelik. Ha egy későbbi bejelentő hasonló tárgyú találmányra kér szabadalmat, a biztositó szabadalom tulajdonosát erről a körülményről azzal értesítik, hogy 3 hónapon belül nyújtsa be esetleges tiltakozását a. későbbi bejelentés ellen. Ha a biztositó szabadalom tulajdonosa nem tiltakozik, jogvédelme megszűnik. Ha tiltakozását benyújtja, a két fél között interferencia-eljárás indul meg (lásd Amerikai Egyesült Államok). Ha a két bejelentő nem tud megállapodni és a két találmány tárgya lényegében megegyező, egyikük sem kaphat szabadalmat.

31