Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)

23. Kanada

Kanada délyeznének további szabadalmakat mindaddig, amig az Országgyűlés nem dön­tött abban a kérdésben, hogy a szabadalmi rendszert egyáltalán fenntartsák-e. A tervezet mind szakmai, mind ipari és gazdasági körök részéről heves ellenzésbe ütközött, aminek eredményeként az illetékes miniszter 1977. elején úgy nyilatkozott, hogy a szabadalmak engedélyezésének a tízéves átmeneti időszak után tervezett megszüntetési lehetőségét nem veszik fel a módosított szabadalmi törvénybe. Minthogy bizonytalan, hogy a tervezett változtatások közül melyekre kerül valójában sor, ehelyütt további részleteket nem közlünk. B) Használati minta jog Nincs. C) Védjegyjog Hatályos jogszabály Az 1954. julius 1. óta hatályos törvény a védjegyekről. Jog keletkezése A védjegy első használója szerez jogot a védjegyre. A lajstromozás a használat révén szerzett jogokat tanusitja : az első bejelentőt a védjegy jogo­sultjának tekintik. Lajstromozás kérhető a használat szándékával is. Tanusitó védjegyek, szolgáltatási védjegyek lajstromozhatók. Védjegyoltalom szerez­hető az áruk jellegzetes kiszerelésére, csomagolására (tartály-védjegyek). Oltalmazható megjelölések Minden olyan megjelölés, amely a forgalomban áruk és szolgáltatások megkülönböztető jeleként ismertté vált, kivéve, ha a lajstromozást a jogsza­bály tiltja. Oltalomból kizárt megjelölések 1. Élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt személy neve . 2. Az áruk minőségére, származására vagy egyéb jellemzőire vonatkozó­an "leiró" (descriptive), ill. megtévesztő adatokat feltüntető megjelölések. 3. Lajstromozott védjeggyel összetéveszthetően hasonló megjelölések. 4. Az áruk bármilyen nyelven ismert elnevezései, 5. Az áruk fajtájának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének és származási helyének megjelölésére a forgalomban ismertté vált megjelölések. 157

Next

/
Thumbnails
Contents