Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)
20. Izrael
Izrael B) Használati minta jog Nincs. C) Védjegyjog I jj Hatályos jogszabály 1938. november 21 -i rendelet, módositva 1965. március 4-én. Jog keletkezése A védjegyoltalomra vonatkozó jogot a használat hozza létre. Az első használó a védjegyet lajstromoztathatja. Bejelentőt a lajstromozásra, ill. az oltalomra jogosultnak tekintik. A lajstromozás 5 év után megtámadhatatlan. Szolgáltatási védjegyek, tanusitő védjegyek, kollektiv védjegyek, három - dimenziós védjegyek lajstromozhatók. Szinkombináciők szintén lehetnek védjegyek. Oltalmazható megjelölések Betűk, számok, amennyiben a forgalomban nem általában használatosak áruk és szolgáltatások megjelölésére, szavak, ábrák, háromdimenziós formák, amelyek áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmasak. Oltalomból kizárt megjelölések 1. Nem lajstromozhatók olyan megjelölések, amelyek az államelnökkel való kapcsolatra utalnak, valamint a nemzeti és külföldi államok zászlói és jelvényei vagy azokkal összetéveszthető jelvények ; cimerek, hivatalos ellenőrzési és hitelesitési jegyek, valamint olyan jelvények, amelyek bármely állammal való kapcsolatra utalnak, kivéve, ha bejelentő igazolja a megjelölés használatára való jogosultságát; a "szabadalom'”lajstromozva" "copyright" stb. szavak 2. A közrendbe, közerkölcsbe ütköző, valamint a kizárólag vallási jelentőségű megjelölések vagy azokkal összetéveszthető jelzések 3. Megtévesztő megjelölések 4. Személy képmása csak hozzájárulása esetén oltalmazható 5. Más javára lajstromozott védjeggyek összetéveszthető megjelölések 6. A forgalomban az áru megjelölésére általában használt számok, betűk 7. Földrajzi nevek és vezetéknevek, amennyiben a védjegynek egyéb megkülönböztető eleme nincs. A lajstromozó hatóság visszautasíthatja továbbá az olyan védjegy oltalmát, amely más nevével vagy cégnevével összetéveszthető. 134
