Vida Sándor (szerk.): Külföldi szabadalmi és védjegyjog. Kézirat. 3. teljesen átdolgozott kiadás - Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából 5061. (Budapest, 1980)

2. Amerikai Egyesült Államok

2. Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi szerződések Tagja a Nemzetközi Iparjogvédelmi Uniónak a stockholmi szöveg sze­rint, valamint a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szőlő Nizzai Megállapodásnak a stockholmi szöveg szerint. A) Szabadalmi jog Hatályos jogszabály 1952. évi szabadalmi törvény. Az oltalom fajtái a) Szabadalom, b) növény-szabadalom, c) ipari minta-szabadalom. Szabadalmat bármilyen uj és hasznos eljárásra, gépre, gyártmányra vagy anyagösszetételre, vagy ezek bármilyen uj és hasznos javitásáre enge­délyeznek. Az "eljárás" kifejezés valamely ismert eljárás, gép, gyártmány, anyag vagy anyagösszetétel uj használatára is vonatkozik. Növény-szabadalmat növények ivartalan utón szaporított bármilyen külön­álló és uj változatára engedélyeznek, kivéve a gumóról szaporitott növényeket. Uj anyagösszetétel akkor szabadalmazható, ha két vagy több komponens összekeveréáe utján készül, és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a komponensek különálló tulajdonságainak ismeretében nem voltak kézenfekvők, vagyis uj és hasznos eredményt adnak. A leírásban részletesen ismertetni kell az összetevőket, valamint a gyártási és felhasználási módot. A gyógyszerek, gyógyászati készítmények és kozmetikai szerek a fenti feltételek mellett anyagösszetételként akkor is szabadalmazhatok, ha ismert komponensekből állnak. Oltalmi idő a) és b) : az engedélyezés napjától számított 17 év ; c) : lásd az ipari mintaoltalmi jogot ismertető részben. 12

Next

/
Thumbnails
Contents