Wille, Hermann Heinz: A kocsitól a gépkocsiig (Budapest, 1967)
Megszületik az autó
MONSIEUR SARAZIN HAGYATÉKA Benz párizsi képviselőjét Emile Roger-nak, Daimlerét pedig Edouard Sarazinnek hívták. A két utóbbi férfiú még abból az időből ismerte egymást, amikor Gottlieb Daimler a kölni Deutz gyár igazgatója, Sarazin pedig a cég párizsi leányvállalatának a vezetője volt. Daimler nem titkolta el a francia elől, hogy Eugen Langen nem hajlandó gyártani új motorját, s ő maga kevés hajlandóságot érzett ahhoz, hogy saját üzemet nyisson. Ha Deutzék nem gyártják motorjait és motorkocsijait, akkor majd gyártják őket Londonban, Bécsben vagy Párizsban. Sarazin javaslatot tett a fafeldolgozó gépeket gyártó üzemből kifejlődött Panhard & Levassor cégnek — ahol Daimler vándorévei alatt néhány hétig gyakomokoskodott — a Daimler-féle motorkocsik gyártására. A Levassorral való tárgyalást Sarazin bájos feleségére, Louise-ra bízta, aki kiváló jártasságot árult el üzleti ügyekben. A legszebb férfikorban levő agglegény Levassor nem mondott nemet Mme. Sarazin ajánlatára, csupán gondolkodási időt kért. Mielőtt az 1887. év véget ért volna, karácsony estén Sarazin búcsút mondott a földi életnek. Ha hihetünk az autó krónikásainak, utolsó szavai, amelyeket feleségéhez és a sürgősen odahívatott Levassorhoz intézett, ezek voltak: „Legyen gondjuk Daimlerre, motorjaira, kocsijaira . ..” Az özvegy hozzálátott, hogy teljesítse férje végakaratát, tovább vigye üzleti ügyeit. Még gyászruhát viselt, amikor elutazott Bad Cannstattba, hogy megismerkedjék Gottlieb Daimlerrel, munkájával, terveivel. Útjáról, mint Daimler jövendőbeli franciaországi vezérképviselője, egy legújabb mintájú motorral tért haza. Ö vitte Daimler motorkocsiját a világkiállításra, és a tervezőket, Daimlert és Maybachot is meghívta Párizsba. A találkozásnak megvoltak a következményei. A céltudatos Louise, Daimler szabadalmaival a zsebében, feleségül ment a temperamentumos és derék Levassorhoz. Ő viszont Daimlert összehozta egy bizonyos Monsieur Armand Peugeot-val, aki kerékpárokat és gőzkocsikat gyártott. Most már motorkocsikat is akart gyártani, „Daimler-rendszerű” Peugeot kocsikat. Miért is ne? Daimler, aki üzleti ügyekben józanul reális volt, beleegyezett. Ily módon Párizsban két úttörő cég alakult. Ennek megvolt a visszahatása a német törzscégekre. Benznek és Daimlemek további részvényeseket kellett bevennie. Gottlieb Daimler 1890-ben az akkoriban tekintélyes 600 000 márka alaptőkével megalapította a Daimler-Motoren-Gesellschaftot (Daimler Motor-Társaságot). A társaság igazgatótanácsában ettől kezdve Max Duttenhofemek, a Rheinisch—Westfälischen-Pulverfabriken (rajna—vesztfáliai lőporgyárak) tulajdonosának, a Waffenfabrik Mauser (Mauser Fegyvergyárak) társtulajdonosának és a Nobel-Sprengstoffkonzem (Nobel Robbanóanyagkonszem) igazgatósági tagjának volt döntő szava. Daimler nem sejtette, hogy Duttenhofer közelebb áll Deutzékhoz, mint hozzá, és azon fáradozik, hogy a Daimler-Motoren-Gesellschaftot a Gasmotoren AG alá rendelje és bojkottálja a járműmotorok továbbfejlesztését. A barátságtalan cannstatti környezetből azonban térjünk most vissza Párizsba, a szép Louise Sarazin—Levassorhoz. y 35