Wille, Hermann Heinz: A kocsitól a gépkocsiig (Budapest, 1967)

Álmok és a valóság között

ÁLMOK ÉS A VALÓSÁG KÖZÖTT Az első gépjárművek A RABSZOLGA-„MOTORTÓL” A VITORLÁZÓKOCSIIG Az autó, a „ló nélküli” kocsi őseinek története Gottlieb Daimler és Karl Benz működésével kezdődik. Az ember — abban a törekvésében, hogy növelje az „em­bergép” teljesítményét és megkönnyebbítse számára a munkát — már évezredekkel ezelőtt jobb szállító- és közlekedési eszközök után kutatott. A szánkószerű csúszká­ból és a görgőként használt gördülő fatörzsből fejlesztette ki az első szárazföldi köz­lekedési eszközöket. Valakinek egykor az a zseniális gondolata támadt, hogy a fatörzset szeletekre vágja, a szeleteket kifúrja és tengely segítségével egyesítse. A fémfeldolgozás fejlődésével a nehéz kő- vagy fatörzskerékből küllős kerék, a taligából kocsi lett. A rabszolgák, akiknek húzniuk kellett, és a rabszolgatartók, akik húzatták, először álmodtak olyan kocsiról, amely magától mozog. Homérosz Iliászában Héphaisztosz olyan kerekes járműveket készít az istenek számára, ame­lyeket láthatatlan erő hajt. A „vigasztaló” Náhum próféta így jövendöl az Ótesta­mentumban: „Az utcákon robognak a szekerek, összeütköznek a piacokon; tekin­tetűk mint a fáklyák, futkosnak mint a „villámok.” A kocsigyártók az egyiptomi fáraók könnyű építésű díszhintóit, a babilóniaiak, görögök és rómaiak harci kocsijait arannyal és drágakövekkel ékesítették, ahogyan ma is lakkozzák és krómozzák a kocsikat. A római birodalom bukásával tönkrement a római úthálózat, eltűntek a római patríciusok pompás hintói. Helyüket igáslovak és gyaloghintók foglalták el. A köz­lekedés fejlődése a szárazföldről áttevődött a tengerre. Az álom azonban tovább élt. Túlélte a népvándorlás viharait, a mongol betörés és a keresztes hadjáratok zűr­zavarát. Mint egykoron Náhum és Homérosz, a XIII. században élt Roger Bacon angol filozófus és természetkutató egy ferencrendi kolostor cellájában írta könyvét, amelynek címe Epistola Frater Rogerii Baconis de secretis operibus artis et naturae et de nullitate magiae (Roger Bacon fráter levele a művészet és a természet titok­zatos műveiről és a mágia semmiségéről). Ebben megjövendöli: lehetséges egy olyan kocsit előállítani, amely csodálatos pontossággal, csupán a tudomány és a művészet segítségével, és lovak vagy más igásállatok alkalmazása nélkül jön mozgásba. Arról, hogy Bacon a gyakorlatban hogyan képzelte el a tudomány és a művészet segítségét, semmit sem olvashatunk műveiben. 11

Next

/
Thumbnails
Contents