Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
régi magyar könyvtáblákat német és angol nyelven bemutató illusztrált kiadványt vihettek haza emlékül a vendégek. r>8 A Magyar Tudományos Akadémia nagytermében megtartott kongresszus kulturális, szociális, gazdasági és technikai kérdésekkel foglalkozott. Kner Imre az első teljes ülésnapon Zeitfragen des typographischen Stils (A tipográfiai stílus korszerű kérdései) címmel tartott előadást. 'V) Nagy érdeklődéssel kísért referátumában több, a szakmát foglalkoztató aktuális kérdésről fejtette ki véleményét. Részletes történeti bevezető után mintegy részösszegzésként kijelentette: „A szép és a jó könyv azonos, a műszakilag jó, a művészien szép, a gazdaságilag ésszerű és az olvashatóság törvényeinek is megfelelő könyvhöz vezető utak egy irányba mutatnak... Arra kell törekednünk, hogy a szép könyvet hozzáférhetővé tegyük a nagy tömegek számára, ...hogy termelésünket minél gyorsabbá és olcsóbbá tegyük. De ennek a törekvésnek nem szabad a művészi tökéletesség rovására történnie. Semminek sincsen nagyobb fontossága a jobb jövő szempontjából, mint annak, hogy a nagy tömegeket az igazi kvalitás iránti szeretetre és tiszteletre neveljük!”58 59 60 Az új sokszorosító eljárások versenyéről szólva megállapította: „A verseny nemcsak gazdasági, üzleti szempontból veszedelmes, de nagy veszedelmet jelent művészi szempontból is, mert olyan eszközök használatára csábít, amelyek idegenek a tipográfia szellemétől. Ha nem vagyunk egészen biztosak a dolgunkban, ha mesterségünk szellemét és saját törvényei által megszabott határait nem tiszteljük, könnyen lejtőre juthatunk... Hisszük, hogy nyitott szemmel szembe kell néznünk az adott helyzettel. Minden egyes feladatot, amelyet korunk nyújthat, nyugodtan el kell bírálnunk; higgadtan kell mérlegelnünk, hogy melyik eljárás mire alkalmas. És ha minden egyes eljárást a maga igazi szellemében alkalmazunk, ha azokat a feladatokat jelöljük ki számukra, amelyek megoldására alkalmasak, sok szépséggel ruházhatjuk fel a klasszikusan tiszta, a műszakilag kifogástalan és jó könyvet.”61 Kner Imre referátumában rávilágított a könyvnyomtató szakma teendőire és kötelezettségeire is: „...Mindent el kell követnünk, hogy a szakszerű üzemvezetéshez szükséges ismereteket minél jobban elterjesszük, hogy a versenyt az árak teréről visszatereljük a minőség területére... Gondoskodnunk kell, hogy a régi tipográfia a szakiskolákban és a szaksajtóban ismét a megérdemelt méltányláshoz jusson... és mindent el kell követnünk, hogy a nagyközönség figyelmét a jó tipográfiára, a tipográfiai szépségekkel ékes könyvre tereljük.”62 Kner Imre előadásának korreferense Mrs. Beatrice Warde63 64 (Anglia) volt. Mindenben egyetértett a referátum megállapításaival és elismerését fejezte ki az 58. Végh Gyula: Old Hungarian bookbindings. Alte ungarische Bucheinbände. Gyoma, 1936. Klny. az V. nemzetközi nyomdászkongresszus résztvevői számára 59. Az előadás szövegét kiadták a kongresszus német nyelvű jelentésében s közzétették angol nyelven is az angol jelentésben. A német szöveget Kner Imre is kinyomtatta egy elegáns füzetben, amelyet kiosztottak a kongresszusi hallgatóságnak 60. Nyomda- és Rokonípar. 1937. szeptember 4. 5. oldal 61. Ugyanott 62. Ugyanott 63. Beatrice Warde (1900-1969) neves angol betűtörténész 64. A korreferátumnak a kongresszusi jelentés alapján készült szövege megjelent in: Kner Imre és Beatrice Warde találkozása. Szerkesztette: Haiman György Bp. 1979. Zrínyi Nyomda, 25-28. oldal
