Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
nemzetközi tanácskozásra is sor került. Ekkor nyílt lehetőség Kner Imre számára az európai könyvéletbe történő intenzívebb bekapcsolódásra. Erre alkalmat a Nemzetközi Nyomdászszövetség (International Federation of Master Printers) megalakulását kimondó I. nemzetközi nyomdászkongresszus (I. International Congress of Master Printers) Göteborg, 1923. június d—6. kínálta. A kongresszus szervezője Waldemar Zachrisson svéd nyomdatulajdonos volt, aki kihasználva az alkalmat, hogy a legnagyobb svéd kikötőváros, Göteborg ebben az évben ünnepli alapításának 300 éves jubileumát, megnyerte a városi illetékesek erkölcsi és anyagi támogatását a rendezvény lebonyolításához. A szakemberek érdeklődése minden előzetes várakozást felülniük: a tanácskozáson 17 országból 125 fő vett részt s közülük 54-en hazájuk hivatalos képviselőjeként szerepeltek.s Magyarországot egyetlen küldöttként Kner Imre képviselte. Utazását számos akadály nehezítette. A Magyarországi Grafikai és Rokonipari Főnökegyesület először két főt kívánt delegálni (Markovits Kálmán [Budapest] és Kner Imre [Gyoma] volt a két jelölt); míg végül is egy személy, Kner Imre utazása mellett döntöttek. 8 9 A részvételt anyagi okok is hátráltatták, amelyet csak úgy sikerült szinte az utolsó percben elhárítani, hogy a felmerülő költségek jelentős részét Kner Imre a saját pénzéből fedezte, a fennmaradó összeg megtérítését pedig a rendezőség vállalta. A göteborgi kongresszuson aktuális szervezeti, gazdasági, technikai, kulturális és művészeti kérdéseket tárgyaltak meg a jelen lévő szakemberek. így sor került - többek között - az árszámítási rendszernek, a művészi szempontok nyomdaipari érvényesülésének, a szakmai nevelés és továbbképzés kérdéseinek, valamint a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek megvitatására. (3. kép) Eredetileg Kner Imre is önálló előadással kívánt szerepelni, azonban a kiküldetési bizonytalanság miatt kifutott az előzetes jelentkezési időből. így végül csak két felszólalására került sor. (A Néhány művészeti szempont a nyomdaiparban, valamint a Szakmai nevelés és továbbképzés témacsoportban.)1" Észrevételei figyelmet keltettek, amit az is bizonyított, hogy beválasztották a 12 tagú kongresszusi végrehajtó bizottságba.11 Göteborgból visszatérve több cikkben, beszámolóban osztotta meg tapasztalatait a szakma hazai képviselőivel. Ezekben írt a nemzetközi szövetség megalakulásának jelentőségéről és várható előnyeiről, az előadásokban megfogalmazott nézetekről s azok itthoni hasznosíthatóságáról, a svéd könyvkiadásról, az ottani könyvpiac és -kereskedelem viszonyairól.12 A göteborgi kongresszus a résztvevőknek alkalmat kínált személyes kapcsolatok kialakítására is. Kner Imre számos szakemberrel, kollégával (nyomdatulajdonosokkal, könyvki-8. A hivatalos küldöttek országonkénti megoszlása a következő volt: Amerikai Egyesült Államok: 1; Ausztrália: 2; Dánia: 8; Anglia: 4; Észtország: 3; Finnország: 6; Franciaország: 1; Izland: 1; Olaszország: 4; Norvégia: 7; Új-Zéland: 2; Svájc: 2; Svédország: 9; Németország: 2; Magyarország: 1; Ausztria: 1 fő. - BML XI. 9. M/l-es doboz 9. BML XI. 9. M/2-es doboz - Kner Imre - útlevele alapján - odaútban 1923. május 29-én, visszaütban június 13-án lépte át a magyar határt - BMLXI. 9. B/10-es doboz 10. BML XI. 9. G/l-es doboz 11. Ugyanott 12. Az Újság, 1923. június 24., július 1.; Corvina, 1923. június 29., július 13.; Magyar Grafika, 1923/6. szám 9
