Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)

Haiman György: A nevelő és tanító

Az ismeretközlés rendkívüli képessége megnyilvánul szakmai tevékenységében is.

Tizenkilenc éves, amikor kiadja „A színharmóniá”-t, a nyomdászok színelméleti műveltségének emelését szolgáló tanulmányát. Világosan látja, hogy amíg apja nemzedékének feladata az ipar megteremtése volt, a huszadik században ipari kultúrát kell teremteni: jól képzett, művelt munkásokkal. 1914-ben beszámol a sajtóban a lipcsei BUGRA-n, a könyvművészet nemzetközi kiállításán tapasztaltakról, s leírja, hogy mi mindent kellene a látottakból itthon megvalósítani. Az 1918-as őszirózsás forradalom felébreszti reményeit az ország jobb, kultúráltabb jövője iránt. Mialatt nyomdát irányít és a gyomai Nemzeti Tanács jegyzője, van ideje, hogy röpiratban követelje az ipari nevelés megújítását. Vigyük bele a tömegtermelésbe a szociális tömegnevelés tendenciáit-írja 1919- ben. 1923-ban Göteborgban egy nemzetközi tanácskozáson értekezik az ipari nevelésről és a szakmai kultúra más kérdéseiről. A két háború között a legkülönbözőbb fórumokon ad elő a megújulásra váró magyar tipográfiáról és könyvművészetről: a Magyar Bibliop- Jril Társaságban, a Grafikus Művezetők egyesületében, a Nemzeti Múzeum könyvtárosainak, a szegedi fiataloknál, az Atelier művészeti szabadiskolában és így tovább. Előadásaira, amelyekre „felutazik” Budapestre, Szegedre, nem megy, hanem zarándokol a közönség és lélegzetvisszafojtva hallgatják. Mert olyat ad elő, ami nincs a könyvekben, és úgy, ahogy csak kevesen. Előadásainak zöme nem maradt fenn, mert nem írta le szövegüket, jegyzeteket is csak módjával készített. Közhelyek és szószaporítás nélkül beszélt a lényegesről, szabatosan, szép magyarsággal, kerülve a szakmai zsargont, érdekesen, élénk kontaktusban a hallgatósággal. Nem Riedl Frigyestől tanult retorikát, de méltó tagja lehetett volna annak az előadói nemzedéknek, amelyből már kevés maradt a két háború közötti korra, majd hosszú időre elenyészett.

Tanító, pedagógus az üzemben is. Kezdetben maga is tanít-64