Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)
Rényi Péter: A reformer
S ezzel el is érkeztem Kner Imre pályájának tragikumához, ahhoz a viszonyrendszerhez, amely reformeri, építő, alkotó erőfeszítéseire - a végkifejletig, fizikai elpusztításáig - egyre fenyegetőbb, mind sűrűbb árnyékot vetett, mind áthatolhatatlanabb sötétséget, s amely (valamely németországi koncentrációs táborban) végül is korai halálát okozta. Nem lehet erről az életútról hozzávetőleges képet sem rajzolni, ha ezt nem vesszük számba, ha nem tesszük fel a kérdést: szükségszerű volt-e. hogy így alakuljon a sorsa? Nem menekülhetett volna el, külföldre, a nagyvilágba, ahol legalábbis szakmájában páratlan hírnévnek örvendett? Nem lettek volna, akik őt is, családját is idehaza elbújtatták volna, - akár Fülep maga, aki a sorok között tulajdonképpen tesz is ilven ajánlatokat (jóllehet nagyon óvatosan, nyilván tudatában Kner Imre ebbéli érzékenységének)? Csak át kell futni a szóban forgó levelezést, hogy az ember rájöjjön: Kner Imre esetében semmi ilyesmiről nem lehet szó; a leghalványabb utalással sem találkozni, amely efféle terveket sejtethetne. Mai fejjel, de még akkori fejjel átgondolva is, teljesen bizonyosra vehető, ha kijutott volna Nyugatra, akárcsak Svájcba, ahol német nyelvtudásával is elboldogulhatott volna, vagy kivándorolt volna az Egy esült Államokba, ahogy’ öccse, Kner Albert tette, - nemcsak egzisztenciához jutott volna pillanatok alatt, hanem a hazainál jóval tágabb lehetőségekhez is. (Tudott erről ő is, utal is rá, ott, ahol szóba jön a saját jövedelme: .,Ha az én jövedelmem például sokszorosa is az átlagnak, mélyen, de mélyen alatta marad annak, amit a Nyugaton egy’ olyan ember élvez, aki olyan minőségű és mennyiségű munkát végez, mint én.”) Mindaz, ami a tehetségéből a szűkös magyar állapotok között nem bontakozhatott ki, ott akadálytalanul érvényesült volna, akkora mozgásteret kapott volna, amilyet idehaza soha nem remélhetett. De ennek az alternatívának a mérlegelése sem merült fel gondolataiban. Ami a magyarországi kilátásokat illeti, évről évre nyomasztóbb 51
