Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)
Időrendi tábla
1940. július 10: a rádióban, a könyvnyomtatás ötszáz éves évfordulója alkalmából megtartja „A könyv művészete” című előadását. 1940 őszén már készül Gyomán a Mentség, Tolnai Gábor szerkesztésében. Kner közben munkaszolgálatos, hídőrségen van a gyomai vasúti hídnál, ahol szabad perceiben a Mentség kefelevonatait korrigálja. 1942. június 2 8 - július 7: Kolozsvárott tölti szabadságát. Kelemen Lajostól megtudja, hogy Tótfalusi Kis Miklós amszterdami betűmintájának egyetlen, ismeretlen példánya Budapesten, az Országos Levéltárban, a Hatfaludy család archívumában található. Kezdeményezésére Szentkúty Pál publikálja az unikumot, de Kner Imréről a közleményben nincs említés. 1942: a nyomda fennállásának hatvanadik évfordulójára betűminta- és leltárkönyv készül. Bevezetőjeként Kner megírja „A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története” című nagy tanulmányát. 1943. január: elveszíti a voronyezsi áttörésnél eltűnt Endre öccsét. 1943: egyre jobban magára marad, de elveit nem adja fel. Április 26-án ezt írja Móricz Miklósnak: „... az öncélú intellektuális réteg nem azonos a nemzeti intelligenciával, és ha egyszer hatalmi szervezetté kezdene válni saját érdekében, abból a nemzet halála következne el. ” Augusztus 19-én pedig Mata Jánosnak: „Én úgy érzem, hogy a haladás és fejlődés iránya nem lehet más, mint a társadalomban élő sokféle erő és szándék eredője. Én legfeljebb megcsináltam úgy, ahogy megcsinálnom adatott azt, amit akartam, vagy helyesnek tartottam. Nem jutna azonban eszembe soha, hogy másra ráparancsoljam ugyanazt.” 1944. április 5: a német megszállás első napjaiban internálják. A budapesti Gyűjtőfogházba, onnan Nagykanizsára, majd Sárvárra viszik. 193
