Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)

Hudák Julianna: …emléke a múzeumban…

Knerék több grafikussal dolgoztak, akik sokféle díszítőanyagot terveztek a nyomda számára. Munkájukat Kner Imre személyesen irányította. Múzeumunkban számos eredeti rajz, nyomódúc és nyomtatvány őrzi e kapcsolatok emlékét. Mindebből messze kiemelkedik Kner Imrének Kozma Lajossal való együttműködése. 1918 nyarán néhány napot együtt töltöttek Selmecbányán. Itt beszélték meg, alakították ki az új tipográfiai stílus irányelveit. Első közös munkájuk egy kiadói almanach volt, amelynek címlapját és naptári részét közösen kidolgozott elvek alapján oldották meg. Ezek lényege - ahogyan azt később Kner megfogalmazta - hogy „a stílusos tipográfiai illusztráció és könyvdísz kivitele csak olyan technikával történhet, amely sem a nyomtatás, sem a papiros, sem a festék tekintetében nem igényel más eljárást, mint a szöveg és amelynek részletformáit éppen úgy a véső alakítja ki, mint a betűét. Ezeknek a követelményeknek pedig csak a fametszet felel meg.”

A nyomda nagy korszakában ezeket a szép fametszetes barokk könyvdíszeket és a szétszedhető díszítőelemeket, a körzeteket köztudomásúan Kozma Lajos tervezte meg. A könyvdíszeket azután a budapesti Körner és Läufer cég metszette fába, majd ezekről a galvanoplasztikai másolat az Első Magyar Betűöntődében készült. A szedhető körzetek (apró tipográfiai díszek) elemeit Kozma Lajos ceruzarajzban felvázolta, majd Kner Imre a vázlatokra pauszpapírt tett és arra tipográfiai méretekben átmásolta a rajzot. Ez a műhelyrajz aztán szintén az Első Magyar Betűöntöde vésnökeihez került a betűöntésre - jelen esetben a dísz-elem öntésére- alkalmas öntőforma, szaknyelven matrica elkészítése végett. Múzeumunk nemrégiben vásárlás útján hozzájutott ilyen eredeti matricákhoz, míg ugyanakkor a hozzájuk tartozó rajzok az Iparművészeti Múzeum birtokába kerültek. E megmaradt eredeti nyomóformák és matricák - sok mással együtt -, múzeumunk felbecsülhetetlen értékeit alkotják.

115