Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)
Hudák Julianna: …emléke a múzeumban…
Kner Imre az épület megtervezésében is szorosan együttműködött Kozma Lajossal: a tervek között Kner Imre vázlatai is megtalálhatók. A villa egyszintes, pincével és padlástér beépítéssel: a lakótérben hall, szalon, könyvtár (Kner Imre dolgozószobája), kamra, konyha, gyerekszoba, hálószoba és fürdőszoba volt. A konyhából és a gyerekszobából lehetett kijutni a teraszon át az udvarra, kertbe. A pincében mosókonyhát és a téli tüzelő tárolására alkalmas helyiséget, míg az emeleten vendégszobát és cselédszobát alakítottak ki. A ház épségben vészelte át a második világháborút, a felszabadulás után magánlakásokat, majd óvodát helyeztek el benne. A hatvanas évek végén a helyi tanács átadta az épületet a nyomdának, s itt rendezték be a nyomda történetét bemutató múzeumot. Jelentős átépítés, változtatás nem történt az évek folyamán - a ház elrendezése ma is szinte az eredeti terveknek felel meg. Mindössze a hall és a szalon közötti válaszfalat bontották le, valamint a mellékhelyiségek kialakítása változott meg. A hetvenes évek második felében a pincében feltört talajvíz miatt az épület állaga megromlott. Emiatt a múzeumot néhány évre be kellett zárni. A szükséges munkálatok (a pince betemetése, az alapok megerősítése stb.) elvégzése után 1982 szeptembere óta a múzeum ismét várja a látogatókat. E felújítási munka kapcsán a múzeum új berendezést is kapott: az elegáns és praktikus bútorzatot Szabadosné Szászfalvi Ilona belsőépítész tervezte, aki ehhez stílusában harmonizáló csillárokat, függönyöket is választott. Kner Imre könyvművészeti és szakmai hagyatékának megőrzése egykori közeli munkatársának, Malatinszkv Lajos műszaki vezetőnek köszönhető. O volt az, aki a hatvanas évek elején nagy gonddal összegyűjtötte a gyomai Kner-nyomda muzeális értékeit, 112
