Haiman György (szerk.): Kner Imre emléke 1890-1990 (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990)
Erdész Adám: Apa és fiú
tulnak el, hányán törnek le, talán a legértékesebbek, vagy hányán züllenek el és igyekeznek erkölcstelen eszközökkel elérni a célt, nem tudhatod, mert nincsen róla tapasztalatod. De nem tudhatod azt sem, mi lehet az, függő állásban, hivatalban és alkalmazásban élni. Nem tudhatod, mennyi megalázás, mennyi szenvedés jár ezzel, néha a legjobb főnök is mennyire nem tud segíteni az alkalmazottai, az alatta dolgozók helyzetén, bajain vagy szenvedésein. Nem tudhatod, mennyi gonddal, nyomorral, szenvedéssel kell megfizetni azt a kis biztonságot, amit egy állás nyújt, s milyen nehéz lehet beosztani a kis fizetést úgy, hogy egy váratlan betegség vagy baleset, előre nem látható hirtelen kiadás esetén is elég legyen, s meg ne akadjon a háztartás kereke. Nem tudhatod azt sem, milyen szomorú élet lehet az, amikor valaki alkalmazott, s nem lehet előmenetele. Ha mégannyira igyekszik is, soha sincsen kilátása arra, hogy szabad legyen, azt tehessen, amit akar, nem csinálhat magának terveket, programot, nem változtathat, nem javíthat a körülményein, nem teremthet, nem alkothat és nem dolgozhat a saját terve, a saját elgondolása szerint. Ezt olyan kisfiú, aki nem alkalmazotti családból származik, mint Te, nem is tudhatja, nem tudja elképzelni sem. Ma bizony úgy van, édes Kisfiam, hogy az életben szinte a legnagyobb érték az, ha valakinek, főképpen férfiembernek, saját hatásköre, saját, önálló feladatai vannak, és megvan a lehetősége arra, hogy alkothasson, a saját elgondolása szerint irányítsa az életét, programot csinálhasson, és egyrészt ezzel anyagilag is függetleníthesse magát, juttathasson a családjának bőségesen a megélhetésre és a szükségletek fedezésére, nevelésre stb., amellett pedig maga dönthessen a saját jövője felől, ne kelljen a mások elgondolásaihoz alkalmazkodni. Annak a kevés embernek, akinek ez kijutott, viszont ezt igenigen nagy munkával kell megfizetnie. Mert az önálló hatáskör nemcsak sok munkát jelent, Kisfiam, hanem önálló gondolkodást és 98
