Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
„Hitünk az, hogy a modem, géppel készített tömegkönyvnek is meg lehet találni igazi művészi megoldási módját s összekapcsolni azt a könyv legszebb korainak nemes tradíciójával ... ezenkívül meg kell találnunk a módját annak, hogy a könyv nem tisztára szemnek való iparművészeti termék, céltalan dísztárgy legyen, hanem testére szabott köntöse a tartalomnak” - írta Kner Imre egyik nevezetes tanulmányában. Hogyan jutott el idáig? Mi késztette arra a Kner Nyomda egykori vezetőjét, hogy egyszerre tartsa fontosnak a hagyományok megújítását és ugyanakkor a modem követelményeknek megfelelően a könyv használati tárgyként való megformálását? Erre a kérdésre keres választ Ha imán György könyve, amely a gyomai Kner Nyomda művészi kibontakozását mutatja be - a Kner Izidor alapítását követő első próbálkozásoktól Kner Imre nemzetközi rangú művészi programjának megvalósulásáig. Kner Izidor és Kner Imre mellett sok szó esik a család többi tagjáról, így például Kner Albert és Kner Erzsébet munkásságáról, sőt mindazokról a művészekről, akik a Nyomdának dolgoztak, akik tehát a családdal együtt vállaltak részt a szép magyar könyv megteremtésében. Avatott szerző írása a könyv, hiszen Haiman György a Kner család tagja, s természetesen maga is kitűnő nyomdász, tipográfus, az Iparművészeti Főiskola typo-grafikai tanszékének vezetője. A Nyomda művészi fejlődésének történetét nyolcvan színes tábla és százötven fekete-fehér fénykép illusztrálja - Haiman Györgynek a Kner-hagyományokat folytató elegáns tipográfiájában. © CORVINA KIADÓ MSZH
