Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ

Kempelen Farkas, (1734-1804)

szítésével számos ügyes kezű ember bizonyította rátermettségét. Feljegyzések szerint Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc is lelkes barkácsolója volt a bábuknak és mechanikus szerkezeteknek.

1738-ban a francia J. Vaucanson szerkesztett egy furulyázó juhászt, aki 17 zenedarabot tudott eljátszani és egy több mint ezer alkatrészből álló kacsát, amely mozgott, hápogott, táplálkozott, sőt emésztett is!

A XVIII. században két különleges alkotást csodáltak az emberek. Tendier automata cirkusza a valós méretekhez képest fele nagyságú ember- és lóbábukkal élethű lovasjátékot mutatott be. Igazából azonban Kempelen Farkas török basa sakkozóját fogadta ámulattal a világ. Ne felejtsük, a XVIII. század embere a mechanika, a szerkezetek bűvöletében élt.

A korszak alkotó lángelméje Kempelen Farkas (1734. január 23-1804. március 6), aki állami hivatalnok, a lovagi cím birtokosa, magyar nemes, tudós, kutató, tervező és építész, feltaláló és gépszerkesztő, ipari polihisztor volt egy személyben.

Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke, Kempelen, tanulmányait szülővárosában, Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és fizika is érdekelte. Sikeres-4-