Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

GANZ ÁBRAHÁM, A GYÁRALAPÍTÓ, A KÉREGÖNTÉS BEVEZETŐJE

A budai Ganz-gyár kéregöntésű vasúti kocsikereke (1865)

kéregöntésű (mai szóhasználattal: kokillaöntésű1) vasúti kocsikerekek hazai gyártásában rejlő nagy üzleti lehetőséget. Feltehetően csak a szabadságharc eseményei, majd üzemének üzleti megszilárdítása és bővítése után kezdte meg a kéregöntéses eljárással eredményes, gyakorlati kísérleteit. Európában Ganz Ábrahám volt az első, aki 1853-tól sikerrel állított elő kéregöntéses eljárással vasiíti kocsikereket. 1855-ben

1 A kokilla fémből készített öntőforma, amelyben egymás után nagyszámú öntvény állítható elő.

három évre megszerezte a kéregöntésű öntvények gyártásának az egész osztrák birodalom területére szóló kizárólagos jogát. 1856-ban szabadalmi oltalmat kapott a továbbfejlesztett, antimonmasszát is alkalmazó eljárására, amely „minden öntöttvas tárgy egész felületét, avagy annak csak egy tetszőleges helyét acélkeménnyé teszi”. A következetes fejlesztést 1867-ig több szabadalma jelezte. Ganz az európai ipart tizenöt évvel megelőzve kezdett az amerikaival egyenértékű, kéregöntésű vasúti kocsikerekek gyártásához. 1853-1866 között 59 vasúttársaságnak 86 074 kéregöntésű kereket szállított a gyár. 1867-ben előállították a 100 000. kéregöntésű kereket.

Ganz 1859-ben megvette a másik kéregöntésű alkatrész, a vasúti keresztezések, a váltók szívcsúcsainak gyártáséhoz az angol Ransomes és Biddel találmányát. Alig hogy megkezdte a szívcsúcsok előállítását, szabadalmat kért „a vasúti keresztezések szívdarabjainak-28-