Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

szes zenélő, mozgó játékbábut, szerkezetet, és „automatájával” messze megelőzte korát.

1783-ban Pozsonyban jelent meg Karl Gottlieb Windisch, a földrajztudós, hírlapíró, Kempelen barátjának könyve a sakkozó törökről, majd 1789-ben Lipcsében és Drezdában az E. Breitkopf Kiadó adott ki könyvet a csodáról Raknitz tollából.

A jobb kezében pipát tartó törökről és a szerkezetről, a mechanikai-optikai rendszerrel megépített játékautomatáról Kempelen három rézkarcot készített.

Kempelen európai körútja során, 1785-ben Lipcsében, a vásáron is bemutatta a sakkozó törököt és beszélőgépét. Elsősorban a sakkozógép aratott páratlan sikert. A megjelent szakértők véleményét Ebert János Jakab Wittenbergi matematikaprofesszor összegezte 1785-ben megjelent 68 oldalas könyvében. A szakértők a sakkgépre vonatkozó, német alapossággal elvégzett megfigyeléseiket, tapasztani sakkautomata játék közben.

Kempelen rézkarca

lataikat megvitatták és éles logikával próbáltak közelebb jutni a titok megfejtéséhez, azonban a rejtőzködő embert nem fedezték fel. Elméleteik nem vezettek eredményre. A könyv idézte a lipcsei egyetem professzorának, Hindenburgnak a véleményét is, aki Károly Frigyes korának nagy tudósai közé tartozott.

A török basa a játszmák jó részét megnyerte, így például győzött II. Frigyes porosz király és 1809-ben Napóleon ellen is. Kempelen a bábu karját, ujjait és szemét mozgató szerkezetet bámulatos finom-9-KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ