Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
A Magyar Köztársaság Kormányának 220/1949. Korm. számú rendeiete.a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottság létesítése tárgyában. (T. É. E. B.) A Magyar Köztársaság Kormánya az 1946:XVI. te. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948:LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. (1). A Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottság (3. §. a továbbiakban: Bizottság) engedélye nélkül nem szabad: a) iparilag értékesíthető találmányt, ideértve az iparilag értékesíthető gyártási eljárást és gyártási titkot is (a továbbiakban: találmány) sz£badalmaztatás vagy más oltalom megszerzése végett külföldön bejelenteni; b) a találmányt külföldön bármilyen módon értékesíteni vagy nyilvánosságra hozni: c) a találmány külföldön való bejelentésére vagy külföldön bármilyen módon való értékesítésére vagy nyilvánosságra hozására irányuló tárgyalást kezdeni vagy lefolytatni: d) a találmányra vonatkozó modellt, ismertetést, rajzot vagy fényképet külföldre juttatni: e) a találmányt belföldön bármilyen módon nyilvánosságra hozni vagy a belföldön szabadalmaztatás céljából bejelentett találmánnyal kapcsolatban a szabadalmaztatási eljárást megindítani és végül: f) a találmányt, amennyiben a hadviselés szempontjából fontos, belföldön bármilyen módon értékesíteni. (2) Értékesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a találmány tárgyának iparszerü készítését is, úgyszintén annak forgalomba hozását, avagy iparszerü vagy üzemi berendezésként való használatát. (3) Külföldön való értékesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a belföldön történt értékesítést is, ha ennek eredményeként a találmány a 2. §. (1) bekezdésének hatálya alá eső külföldi személy tulajdonába kerül. 2. §. (1) Az ország területén kívül lakó külföldinek az engedélyt találmányainak Magyarországon való szabadalmaztatása, értékesítése vagy nyilvánosságra hozása esetében sem kell megszereznie. (2) Az előbbi bekezdés hatálya alá nem tartozó személynek magyar szabadalmi bejelentését a Bizottságnál kell benyújtani. Ezt a bejelentést az 19G2:17. tvr. 2. §-ában 1. alatt felvett Egyezmény 4. cikkében említett szabályszerű bejelentésnek kell tekintem. (3) A szabadalomengedélyezési eljárás során kinyomtatásra került leírások külföldre juttatásához engedélyre nincs szükség. (2) A Bizottság az 1. §-ban előirt engedélyt csak egyhangú határozattal adhatja meg. Ha egyhangú határozat nem jön létre,az engedélyt megtagadott - nak kell tekinteni. A Bizottság a belföldi nyilvánosságrahozatal, valamint a magyarországi szabadalmaztatási eljárás engedélyezésének jogát egyik tagjára ruházhatja.- 90-