Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Bevezetés

N\ *

BEVEZETÉS

I.

AZ IPARJOGVÉDELEMRŐL

1.

Az iparjogvédelem fogalma, tárgyai és jelentősége

"Iparjogvédelem" elnevezéssel az ipari tulajdon védelmére vonatkozó jogi intézményeket jelöljük.

Az ipari tulajdon védelmén - szükebb értelemben - a szabadalmak, a gyári és kereskedelmi védjegyek és az ipari minták védelmét értjük.

A szabadalom, úgynevezett privilégiumok és ipari monopóliumok formájában először a XV. században jelentkezik, majd az ipar és kereskedelem fejlődésével a kapitalizmus idején - Magyarországon a XIX. században - alakul ki széles és fontos jogi területté.

Miután a szabadalom a kapitalista termelési rendszerben keletkezett és fejlődött, felmerül a kérdés,, hogy a szabadalom és általában az ipari tulajdonjogok védelmére irányuló intézményeket, a szocialista államoknak nem kellene-e elvetniük? Határozott nemmel kell felelnünk. A szocialista termelési rendben a szellemi alkotást még inkább elismerik és védik, mint a kapitalista rendszerben. Ezt indokolja egyrészt az emberi alkotó tevékenység fokozottabb megbecsülése, másrészt az ipar eddig nem ismert arányú fejlődése. A szellemi alkotásra vonatkozó tulajdon gyakorlatilag a szocialista szektorban érvényesül, tartalmilag tehát átalakul szocialista intézménnyé. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szocialista államok kialakulása és fejlődése kapitalista környezetben folyik. Mindkét társadalmi rendszer országainak elsőrendű érdeke, hogy egymással gazdasági kapcsolatot tartsanak fenn és a lehetőségekhez képest azt erősítsék. E kapcsolatokban a szabadverseny törvényei érvényesülnek. Ha mi találmánnyal jelenünk meg a külföldi piacon, 'élőnyünket csak akkor tudjuk megtartani, ha találmányunkat szabadalommal védjük, hiszen a nemzetközi piacon a kapitalisták is igy védik érdekeiket.

A védjegyek az iparjogvédelem másik területét képezik. A védjegy is kapitalista intézmény, a XIX. században alakult ki. Mai fenntartásának indokai lényegében azonosak a szabadalomnál mondottakkal. A védjegy nemcsak a kapitalista rendszerben tölt be fontos szerepet, hanem a szocialista államokban is. Mind a szocialista, mind pedig a kapitalista államokban egyre több az olyan áru, amelyeknek megjelölését a hivatalos szervek is szükségesnek tartják.

A védjegy nemcsak a kelendőség fokozása és a fogyasztópiac növelés szempontjából jelentős, hanem a társadalmi ellenőrzésnek is nélkülözhetetlen eszköze.- 7 -