Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
A szabadalomból eredő kizárólagossági jog egyik korlátja, hogy a szabadalom tulajdonosát nem menti fel a fennálló törvényekben és rend« letekben foglalt szabályok megtartása alól. így például a szabadalom tulajdonosa nem veheti iparszerüen gyakorlatba a szabadalma tárgyát, ha annak iparszerü előállitása iparengedélyhez kötött és ilyen iparengedéllyel nem rendelkezik. További korlátozása a kizárólagossági jognak, hogy a szabadalmi törvény bitorlásra vonatkozó Rendelkezései a szabadalomtulajdonosra is vonatkoznak, így a már emlitett függő szabadalom csak a korábbi szabadalom tulajdonosának engedélyével vehető gyakorlatba. A szabadalommal szemben egy további korlátot emel a törvény 12. §-a, amely az előhasználatról intézkedik. E szakasz értelmében a szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt, amelyre más szabadalmat kapott, a szabadalomba foglalt találmány bejelentési napja előtt oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesitette. Természetesen az ilyen előhasználat csak a nem nyilvános használatra vonatkozik, mert a nyilvános korábbi használat a szabadalom tárgyára ujdonságrontó lenne. Az előhasználat elismerését polgári peres utón kell kérni. Ez nem iparjogvédelmi per. v A szabadalom hatálya nem terjed ki az ország területén csak átmenő szállitóeszközök szerkezeteire, valamint tranzitó-forgalom tárgyaira. Korlátozza még a szabadalom hatályát, hogy a szabadalom tárgya az állam részére kártérítés ellenében igénybevehető. Még egy más jellegű korlátozást kell megemliteni, nevezetesen azt, hogy az ország területén kivül lakó szabadalomtulajdonos jogát csak akkor érvényesítheti, ha belföldi megbízottja, illetve meghatalmazottja van. A szabaöalomtulajdonos kötelességei közé tartozik a szabadalmi évi illetékek fizetése, mert ellenkező esetben a szabadalom megszűnik. További kötelessége a szabadalomtulajdonosnak gondoskodnia arról, hogy a szabadalom tárgya a szabadalom megadásától számított három éven belül kellő mértékben gyakorlatba kerüljön, mert ellenkező esetben a szabadalomra kényszerengedély adható és további két év alatt, ha a kényszerengedély sem vezet kellő eredményre, a szabadalom meg is vonható. A kényszerengedély lényege, hogy ha a szabadalom tulajdonosa a szabadalmat Magyarországon kellő mértékben gyakorlatba nem vette és a kérelmezőnek a használati engedélyt megtagadta, akkor a kérelmező részére per utján kényszerengedély adható. Kényszerengedélyt a Budapesti Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresettel kell kérni. A kényszerengedély a szabadalom gyakorlatbavételére és használatára ad jogot és addig tart, amíg a szabadalom érvényben van. A kényszerengedély a szabadalom tárgya, valamint a felhasználási terület szempontjából osztott.is lehet. A kényszerengedélyest a szabadalom fenntartása és oltalma tekintetében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a szabadalomtulajdonost. A szabadalom megsemmisítése és terjedelmének megállapítása iránti perben a kényszerengedélyest alperesként perbe kell vonni. A feltaláló joga, hogy őt meg kell nevezni a szabadalmi leírásban, a bejelentés és szabadalom kihirdetésénél a szabadalmi okiratban és a szabadalmi lajstromba.- 26 -
