Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
b) Sértett az, akinek személyét vagy javait sértette vagy veszélyeztette a cselekmény. A sértett az iratokat a nyomozás befejezése után megtekintheti, a tárgyaláson felszólalhat és indítványokat tehet. A sértett örököse csak polgári jogi igénye tekintetében terjeszthet elő inditványokat. c) Magánvádló az a személy, akinek inditványa nélkül bizonyos büntettek esetén a büntető eljárás nem indítható meg. Ilyen büntettek: könnyű testisértés, magánlaksértés, levéltitok megsértése, távközlési titok kifürkészése, rágalmazás és becsületsértés. A vádat ezekben az ügyekben mint magánvádló a sértett képviseli. A magánvádló a vádat csak addig ejtheti el vagy módosítását csak addig jelentheti be, amig a bíróság az elsőfokú ítélet meghozatala céljából vissza nem vonul. Az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól az eljárás bármely szakában átveheti. d) Védő a terhelt érdekében vesz részt az eljárásban. Védő lehet vagy meghatalmazott - vagy a bíróság által kijelölt - munkaközösség vagy ügyvéd, egyes esetekben a terhelt nagykorú hozzátartozója. Védő részvétele a tárgyaláson egyes súlyosabb bűntetteknél kötelező, továbbá akkor is, ha a terhelt süket, néma vagy fogyatékos szellemi képességű, nem ismeri a magyar nyelvet, a terhelt kényszergyógykezelésének elrendelésének kérdésében kell határozni. Kötelező védetem esetén, ha a terheltnek meghatalmazott védője nincs, a tanács elnöke hivatalból rendel ki védőt. e) Magánfél az a sértett, aki polgári jogi igényt érvényesít. Az igényt az elsőfokú eljárás során legkésőbb a bíróságnak az Ítélethozatal céljából való visszavonulásáig kell bejelentenie. A sértettet megillető polgári jogi igényt az ügyész is érvényesítheti. f) Egyéb érdekelt az a személy, akinek jogaira a büntető eljárásban hozandó határozat közvetlen kihatással lehet. A tárgyaláson megjelenhet és ott abbar a körben, amelyben az eljárás őt közvetlenül érinti, felszólalhat és inditványokat tehet. g) Képviselő, utján is gyakorolhatja jogait a magánvádló, a sértett és egyéb érdekelt. Meghatalmazott lehet ügyvéd., meghatalmazás alapján nagykorú hozzátartozó. 5. Hatáskör és illetékesség * a) A büntető eljárásban, épp úgy, mint a polgári eljárásban bizonyos, a törvényben meghatározott ügyekben meghatározott bíróságok járhatnak el. A cörvény a büntettek súlya vagy természete szerint utalja az eljárást a megyei bíróság hatáskörébe, és kimondja, hogy amelyek nem tartoznak a megyei bíróság, illetve a katonai bíróság hatáskörébe, azok a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. A kérdés itt tehát az, hogy bizonyos bűntetteknél milyen bíróság jár el. A megyei bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a halálbüntetéssel büntetendő büntettek esetében, az állam elleni büntettek, valamint a- 187 -(