Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
SZABÁLYSÉRTÉSEK 19. A teljesség kedvéért és azért, mert az iparjogvédelemmel kapcsolatban szabálysértésekre vonatkozó kérdések is felmerülnek (pl. szabadalombitorlás), röviden foglalkozni kell a szabálysértésre vonatkozó jogszabályok fontosabb rendelkezéseivel is. a) A bűntetteken kívül vannak olyan kisebb súlyú, társadalomra veszélyes cselekmények, amelyeknek megtorlására, a megelőzésre, a nevelésre éppúgy szükség van, mint a büntettek esetében. Az ilyen kisebb jelentőségű cselekményeket szabálysértésnek nevezzük. Szabálysértést törvény (pl. szabadalombitorlás), törvényerejű rendelet, kormányrendelet (pl. 29/1959./V. 10. / Korm.sz. rendelet 35. § /2/ bek), valamint a tanács rendelete állapíthat meg. b) Szabálysértés miatt az eljárás általában a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának, bizonyos meghatározott ügyek pedig a rendőrségnek, a tüzrendészeti hatóságoknak és folyamrendészeti hatóságnak hatáskörébe tartozik. Az a) pontban példaként említett két szabálysértési ügyben a tanács vb. igazgatási osztálya jár el. A tanács végrehajtó bizottsága (igazgatási osztályának szabálysértési eljárása és bírságolási jogköre feletti legfelső felügyeletet - a Szabálysértési Tanács utján - a Kormány látja el. c) A végrehajtó bizottság igazgatási osztályának hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben:- első fokon a járási, a járási jogú városi, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának vezetője vagy helyette a kijelölt szabálysértési előadó;- másod fokon a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának vezetője vagy helyette a szabálysértési előadó dönt. d) Az eljárásra rendszerint az a tanács illetékes, amelynek területén van az elkövető állandó lakhelye. Ha a szabálysértés üzem működésével függ össze, ez ügyben az üzem telephelye szerint illetékes bírságoló szerv jár el. * e) A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legkisebb összege 10 forint, legmagasabb összege pedig- 3000 forint, ha a szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet állapította meg,- 1000 forint, ha a szabálysértést a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi, a járási, a járási jogú városi vagy a fővárosi (városi) kerületi tanács rendelete állapította meg és- 100 forint, ha a szabálysértést a községi tanács rendelete állapította meg. f) A szabálysértési eljárás feljelentés vagy a bírságoló szerv hivatalos tudomása alapján indul meg. A tudomására jutott szabálysértést szóban vagy írásban bárki feljelentheti.- 182 -
