Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
16. Btk. 228. §. Visszaélés a találmánnyal Aki találmányt vagy egyéb hasznositható műszaki megoldást a jogszabálybar előirt engedély nélkül külföldre juttat vagy belföldön nyilvánosságra hoz, amenynyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette. A Btk. -nak ez uj rendelkezése. Ezt a bűntettet korábban a 220/1949/1. 8./ Korm.sz . rendelet 11. §-a tartalmazta. A kormányrendeletet részletesen a jegyzet szabadalomjogi részében közöljük. E §-al kapcsolatban a miniszteri indokolás megállapítja, hogy találmánnyal való visszaélés a gyakorlatban ritkán fordul ugyan elő, azonban a cselekmény nagyfokú társadalomveszélyessége mégis indokolja a büntetéssel fenyegetést. A találmányoknak rendkivül nagy a jelentőségük a szocialista gazdaság építésében és fejlesztésében, védelmükre - különösen az engedély nélküli külföldre juttatás ellen - szükség van. Hogy mit kell találmánynak tekinteni, azt a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kell megitélni. A találmányokról és újításokról szóló 29/1959. (V. 10./ Korm. sz. rendelet 25. §/l/bek. a találmány fogalmát a következőképpen határozza meg: találmánynak kell tekinteni valamely feladat uj, haladást jelentő és a gyakorlatban hasznositható műszaki megoldását. A büntetési tétel annyiban tér el a kormányrendelettől, hogy az alapcselekményre 2 évig terjedő börtön helyett 3 évig terjedő börtönt rendel alkalmazni, minősített esetet pedig a népgazdaság érdekeinek súlyos sérelme esetére állapit meg. A Btké. 35. §-a szerint az Országos Tervhivatal elnökének vagy az illetékes miniszternek, végül az Országos Találmányi Hivatal elnökének feljelentésére indítható meg a büntető eljárás. A belföldi nyilvánosságrahozatallal kapcsolatos a 29/1959./V. 10. / Korm. sz. rendelet 6. § /7/ bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az Országos Találmányi Hivatalnál bejelentett találmányt mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni,amigaztaz Országos Találmányi Hivatal közzé nem tette vagy a nyilvánosságrahozatalra engedélyt nem adott. A rendelet 35. § /2/ bek. szerint szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki ezt a szabályt megsérti. Ennek a rendelkezésnek magyarázata az, hogy igen gyakran csak a szabadalomengedélyezési eljárás során derül ki a külföldi szabadalmi oltalom megszerzésének szükségessége. Ha a közzététel előtt nyilvánosságra kerülne a találmány, az uniós elsőbbségi év letelte után, a nyilvánosság ujdonságrontó lenne a külföldi bejelentésre és meghiúsítaná a külföldi oltalom megszerzését. Az OTH az eljárás alatt rendszerint már tudomással bir arról, hogy kell-e, célszerü-e a találmányt külföldön is szabadalmaztatni, s ha igen, az engedélyt nem adja meg. Az ilyen engedélykérésre rendszerint akkor kerül sor, amikor a bejelentett találmányt a közzététel előtt ipari vásárokon, kiállításokon szándékozzák kiállítani vagy értekezleteken, folyóiratban akarják ismertetni. -- 179 -
