Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

és javító-hevelő munka összbiintetésbe foglalása esetén az összbüntetést szabadságvesztésben kell megállapítani.

c) A büntetés enyhítésére akkor kerül sor, ha az illető bűntettre a különös részben meghatározott büntetés legkisebb mértéke is túl szigorú büntetés lenne.

Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, a bíróság a büntetést bármely büntetési nem legkisebb mértékében is kiszabhatja, pl. 100 forint pénzbüntetést állapíthat meg.

d) Büntetés kiszabása nélkül figyelemztetésben kell részesíteni azt, akinek cselekménye és személye oly csekély veszélyességü a társadalomra, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is túl szigorú lenne.

e) Azzal szemben, aki elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett cselekménye miatt nem büntethető, a bíróság kényszergyógykezelést rendel el kijelölt egészségügyi intézetben vagy gyógykezeléssel egybekötött házi gondozásban, ha attól kell tartani, hogy újabb bűntettet követne el.

f) Ha a bűntett elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt arra kötelezheti, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá.

g) A büntetés végrehajtásának felfüggesztését a bíróság az egy évet

meg nem haladó szabadságbüntetés vagy pénzbüntetés esetében rendelheti el, ha az elkövető személyi körülményeire - különösen előéletére - valamint az elkövetett bűntettre figyelemmel, a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető.

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén az egy évnél hosszabb, de két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető.

A próbaidő tartama pénzbüntetésnél 1 év, egy évnél nem hosszabb szabadságvesztésnél 3 év, egy évnél hosszabb szabadságvesztésnél 5 év.

A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekménye miatt az elkövetőt szabadságvesztésre ítélik vagy javitó-nevelő munkára Ítélték és ezt szabadságvesztésre változtatták át.

13.

Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (Rehabilitáció)

A mentesítés hatálya abban áll, hogy az elitéit a polgári jogi következmények (pl. kártérítés) kivételével mentesül azok alól a hátrányos következmények alól. amelyeket az elitéléshez jogszabály fűz. A rehabilitált büntetlen előéletűnek tekintendő és nem köteles számot adni olyan elitéltetéséről, amelvre nézve rehabilitációban részesült, azonban újabb elitéltetése esetén a korábbi eiitéltetése súlyosbító körülményként vehető figyelembe.

A rehabilitáció bekövetkezhet:

a) a törvény erejénél fogva (törvényi mentesítés)- 177 -