Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

összeg helyett 1-1 napi szabadságvesztésbüntetést kell számítani. Át­változtatás esetén a szabadságvesztés tartama 1 napnál rövidebb és 1 évnél hosszabb nem lehet. A pénzbüntetést mellékbüntetésként szabadságvesztésbüntetés kiszabá­sánál akkor alkalmazzák, ha a bűntettet haszonszerzés céljából követték el, továbbá minden olyan esetben, amikor feltehető, hogy ezzel az elkö vetőt újabb bűntett elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. e) A közügyektől eltiltott a megszabott időtartam lejártáig- nem lehet hivatalos személy;- nem vehet részt államhatalmi szerv tagjainak választásában, nem te­vékenykedhet államhatalmi szervek bizottságaiban, valamint az álta­luk létrehozott más testületi szervben;- nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, mozgalomban, s/.c vetkezetben, érdekképviseleti szervben, nem láthat el közfeladatot;- nem folytathat ügyvédi gyakorlatot (kiterjesztőleg szabadalmi ügyviv gyakorlatot);- nem érhet el katonai rendfokozatot:- nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására en gedélyt. Az ítélet jogerőre emelkedésével az elitéit elveszti a fentemlitettek szerirv tagságát, állását, katonai rendfokozatát, belföldi kitüntetéseit és külföldi kitün tetőseinek viselésére való jogosultságát. A közügyektől eltiltás tartama ugyan az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, de nem számit be a szabadságvesztés­ben ténylegesen töltött idő, valamint az az idő sem, amely alatt az elitéit a sz. - badságvesztés végrehajtása alól magát kivonja. f) A foglalkozástól való eltiltást akkor mondják ki, ha a szakképzettséget kívánó foglalkozás szabályainak megszegésével vagy az abban való já­ratlanság következtében követte el a tettes a bűntettet, továbbá, ha a foglalkozás felhasználásával szándékos bűntettet követett el. g) A kitiltás egy vagy több községből vagy az ország valamely részéből történhet, ha az elitéltnek ezeken a helyeken való tartózkodása a köz­érdeket veszélyezteti. h) Kiutasításnak az ország területéről akkor van helye, ha a bűntett elkö vetője külföldi állampolgár, és ha az eset összes körülményeinek figye­lembevételével ez szükségesnek látszik. i) Vagyonelkobzást kell alkalmazni - a törvényben meghatározott esetek­ben - halálbüntetés, illetőleg 5 évet meghaladó szabadságvesztés mel­lett , illetve lehet alkalmazni 3 évet meghaladó szabadságvesztés mel­lett is, ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi. A vagyonelkobzástól meg kell különböztetni az elkobzást. El kell kobozni azt a dolgot,- amelyet a bűntett elkövetéséhez eszközül használtak, pl. lőfegyvert- amely a bűntett elkövetése utján jött létre, pl. hamis pénzt,- amelyet a bűntett elkövetője a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásá val mástól az elkövetésért kapott, pl. hamis okirat készítéséért kapott pénzt.- 175 -

Next

/
Thumbnails
Contents