Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

Általános rész 1. * A törvény célja, hogy védje az állami, társadalmi és gazdasági rendet, az állampolgárok személyét és jogait, neveljen a szocialista társadalmi együtt­élés szabályainak megtartására és az állampolgári fegyelemre. Ennek érdekében meghatározza, hogy melyek azok a társadalomra veszélyes cselekmények, ame­lyek bűntettnek minősülnek és hogy ezek elkövetőivel szemben milyen bünteté­sek alkalmazhatók. A törvény időbeli hatálya: A bűntettet az elkövetés idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha viszont az elbírálás idejében olyan uj büntető jogszabály van hatályban, amely szerint a cselekmény már nem bűntett vagy enyhébb elbírálás alá esik, akkor az uj jogszabályt kell alkalmazni. A törvény területi és személyi hatálya: A belföldön elkövetett bűntettet a magyar törvény szerint kell elbírálni, kivéve a diplomáciai vagy egyéb szemé­lyes mentességet élvező személyek által elkövetett bűntetteket, melyek tekin­tetében a nemzetközi szerződések vagy gyakorlat irányadó. Ha a magyar állampolgár külföldön olyan cselekményt követ el, amely a magyar törvény szerint bűntett (pl. devizabüncselekmény, találmány engedély nélküli külföldi hasznosítása), a magyar törvény szerint büntetendő. 2. Bűntett az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyet a törvény bün­tetni rendel és amelyet szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanul követték el. Bűntettet csak természetes személy követ­het el. Ha tehát pl. egy vállalátnál egy vagy több személy, munkakörével visszaélve, más találmányának hasznosítását attól teszi függővé, hogy őket a feltalálói díjból részesítsék, bűntettet követnek el. Ezért nem a vállalatot, hanem az illető személyeket vonják felelősségre. Társadalomra veszélyes cselekmény minden olyan tevékenység vagy mu­lasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A találmány engedély nélküli külföldre juttatása pl. az állam gazdasági rendjét sértheti vagy veszélyeztetheti, a szabadalom bitorlása pedig a szabada­lomtulajdonos jogait sérti. 3.. ........... A büntethetőségnek pozitív és negativ feltételei vannak. Csak az a személy büntethető, aki cselekményének társadalmi veszélyességét felismerni képes. Nem büntethető tehát a gyermek, az elmebeteg, a gyengeelméjű és az, aki tudatzavarban van a cselekmény elkövetésekor.- 170 -

Next

/
Thumbnails
Contents