Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
írást a címzett -'agy az átvételre jogosult megtagadja, az iratot nála kell hagyni aláírás nélkül és a tértivevényen ezeket a körülményeket fel kell tüntetni (kényszerkézbesités). A külföldön kézbesítendő iratot - ha a magyar állam állal kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - intézkedés végett az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni. Ha a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg, ha á kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény utján kell teljesíteni. A hirdetményi kézbesítés akként történik, hogy a kézbesítendő iratot a bíróság hirdetőtáblájára, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó fél utolsó ismert lakóhelyén (ismeretlen örökös esetén*az örökhagyó lakóhelyén) a helyi tanács hirdetőtáblájára 15 napra ki kell függeszteni. A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok az iratokat a postai kézbesítés mellőzésével kivételesen saját kézbesítőik utján is kézbesíthetik, ha azt a sürgősség indokolja, vagy az más okból szükséges. Postán egyszerű levélként is lehet, iratot elküldeni, ha a kézbesítéshez jogkövetkezmények nem fűződnek (pl. a fél felvilágosítást kér). 15. Határidők A törvényes határidőket jogszabály állapítja meg. Ezektől sem a bíróság (hatóság), sem az ügyfél nem térhet el. Ilyen törvényes határidő pl. a 15 napos fellebbezési határidő (felszólalási eljárásban és iparjogvédelmi perekben hozott érdemi határozat ellen 30 nap) az igazolási kérelem 15 napos határideje, a szabadalom fenntartására szolgáló illetékek fizetési határideje, a bejelentés közzétételének ideje (2 hónap). A bírósági (hatósági) határidőket a bíróság (hatóság) hivatalból, vagy a fél kérelmére állapítja meg, pl. amikor hiánypótlásra, nyilatkozatra hívja fel az ügyfelet. Az ilyen batáridők meghosszabbítása a bíróság (hatóság) megítélésére van bízva. A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számit bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig az a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napja (pl. február 29.) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.- 157 -
