Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

Az iparjogvédelmi jogszabályokkal szorosan összefügg a Pp. , mert a) amennyiben a szabadalmi eljárási jogszabályok másként nem rendelkez­nek és a szabadalmi ügyek természetéből más nem következik, mind az O. T.H., mind a Budapesti Fővárosi Bíróság, mind pedig a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága előtti eljárásban a Pp. szabályai nyernek megfelelő alkalmazást; b) a védjegyügyi eljárás szabályainak módosítása és egységes szerkezetbe foglalása tárgyában kiadott 20. 700/1948. Ip.M.sz. rendelet 18. §-a szerint a védjegyügyekben követendő bírósági eljárásra - amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályai kell alkalmazni; c) az ipari minták jogi oltalmáról szóló 107. 709/1907. K.M.sz. rendelet 39. §. akként rendelkezik, hogy a mintaletétel érvénytelenítése és az oltalom megszüntetése iránti perekben az eljárásra a védjegytörlési perekre előirt eljárás (lásd a b) alatti szabályai az irányadók:, d) az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet több szakasza a vitás kérdések eldöntését polgári peres útra utalja, a polgári bíróságok pedig a Pp. szabályai szerint járnak el. Fentiekből kitűnik, hogy a Pp. számos rendelkezését az iparjogvédelmi és újítási ügyekkel foglalkozóknak jól kell ismerni, mert alkalmazásukra lépte/i­­nyomon sor kerül. 2. A per megindítása és a kereseti kérelem A polgári per csak erre irányuló kérelemre indul meg. Ilyen kérelmet rendszerint a vitás kérdésben érdekelt fél (a felperes) terjeszthet elő. A kérel­met keresetlevélnek nevezik. Ebben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot, b) a feleknek, valamint a felek esetleges képviselőinek nevét, foglaAkozását, lakóhelyét és perbeli állását, c) az érvényesíteni kívánt jogot,, az annak alapjául szolgáid tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával, d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre / és illetékessége megállapítható, e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, áz úgynevezett kere­seti kérelmet. 3. Az ügyész jogai a polgári perben Az ügyész jogosult a polgári perben, annak bármely szakában a törvényes­ség érdekében fellépni. így pl. találmányi dij követelése iránti perben bármely .fél érdekében felléphet. Jogosult az ügyész polgári pert is indítani, ha az állam, az állami, gaz­dasági és társadalmi szervezet vagy a polgár jogainak védelme megkívánja.- 147 -

Next

/
Thumbnails
Contents