Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

A teljesítés módja A jogosult általában a legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Az átadással járó költségek általában a kötelezet­tet, az átvétellel járók pedig a jogosultat terhelik. A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet és követelheti a kötelezvény visszaadását. Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosítottnak kell tekinteni. Ha a jogosult személy bizonytalan, lakóhelye ismeretlen vagy a jogosult késedelemben van, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesí­teni, esetleg olyan kikötéssel, hogy a letét csak akkor adható ki, ha a jogosult az ellenszolgáltatást teljesítette. Jognyilatkozat adására vonatkozó kötelezettség teljesítését a bíróság ítélete pótolja. Beszámításra akkor kerülhet sor, ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben egynemű és lejárt követelése áll fenn. Beszámítást a jogosulthoz vagy a bíró­sági eljárás során tett nyilatkozattal lehet érvényesíteni. Végrehajtás alól mentes követeléssel (pl. újítási vagy találmányi dij) szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. 25. A szerződésszegés A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő ered­ménytelenül eltelt, illetőleg más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult fel­szólítására nem teljesiti. A késedelemből származó kár megtérítendő, kivéve, ha a kár elhárítására minden lehetőt megtett. Pénztartozás esetén a késedelembeesés időpontjától akkor is jár 5 %-os kamat, ha a tartozás egyébként kamatmentes vagy a kamat mértéke ennél alacsonyabb. A jogosult késedelembeesik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el vagy elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, végül, ha a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A késedelembe-esett jogosult köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni, viseli a dolog megsemmisülésének vagy megrongáló­dásának veszélyét, késedelme idejére kamatot nem követelhet. Hibás teljesítés esetén a jogosultat a következő szavatossági jogok (kellék­szavatosság) illetik meg: Ha a szolgáltatandó dologban az átadáskor nincsenek meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok, a jogosult választhat a dolog ki­javítása és a megfelelő árleszállítás között.- 134 -

Next

/
Thumbnails
Contents