Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

19. A szerződés tárgya és tartalma A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenysé­gére, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. Feltétel és időhatározás: Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizony­talan jövőbeni eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés ha­tálya e feltétel bekövetkeztével áll be. Pl. ujitás megvalósitása iránti szerző­dést anyagbeszerzési nehézségek esetén az anyag megszerzésétől lehet függővé tenni. Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés ha­tálya megszűnik. Pl. ha külföldi piacot nem találnak, a szabadalom tárgyát a vállalat nem fogja gyártani. Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis. Amig a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél seni tehet semmit, ami a feltétel bekövetkezése, illetőleg meghiúsulása esetére a másik fél jogát csorbitja vagy meghiusitja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő. A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték. Vagylagos szolgáltatás: Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgálta­tást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kötelezettet illeti. A kötelezettnek ez a joga a birósági határozattal kitűzött teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át. Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át. Kamat: Állampolgárok egymás közti szerződési viszonyában kamat - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak kikötés esetében jár; kamatos kamatot érvényesen nem lehet kikötni. A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek alacso­nyabb mértékben nem állapodtak meg - évi öt százalék. Eltérő jogszabály hiányában a kamat kikötése az évi öt százalékot megha­ladó részében semmis. 20. Semmisség és megtámadhatóság A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szük­ség.- 129 -

Next

/
Thumbnails
Contents