Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Bevezetés
Az alaki jogszabályok túlnyomó többsége az állam magatartását szabályozza arra az esetre, ha valamely jog megsértése következtében a jogszabályban biztosított szankció érvényesítését kéri a sértett fél. Az alaki jogszabályokat eljárási jogszabálynak is szokás nevezni. Alaki jogszabály pl. a polgári perrendtartás, mely azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek követendők az egyén polgári jogi igényének bírói utón való érvényesítésénél. Ugyancsak alaki jogszabály a büntetőperrendtartás. Ez azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a biintetőhatós ág oknak és a büntető eljárás alá vont személyeknek követniök kell a Btk. -ban meghatározott bűncselekmény elkövetése miatti felelősségre vonás iránti eljárásban. A Szabadalmi Törvény mind anyagi, mint alaki jogszabályokat tartalmaz. E törvényben pl. anyagi jogszabály, hogy a szabadalom csak haladást jelentő uj ás iparilag értékesíthető találmányra engedélyezhető, vagy hogy mikor nem tekinthető újnak a találmány, vagy hogy a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Viszont alaki jogszabályok azok, amelyek előírják pl. azt, hogy mit kell tartalmaznia a bejelentési kérelemnek, mit kell a bejelentéshez csatolni, mik a leírás kellékei, hogyan történik a bejelentés elbírálása stb. b) Tárgyi jog és alanyi jog. Tárgyi jog alatt a jogszabályok összességét, a jog által biztosított lehetőségeket értjük. A szabadalomra vonatkozó valamennyi jogszabály a tárgyi jog keretébe tartozik. Ebből azonban nem következik, hogy például X. Y. feltaláló szabadalomtulajdonos lesz. Ha X. Y. mint feltaláló él azzal a tárgyi jog által nyújtott lehetőséggel, hogy találmányát szabadalmaztatás céljából az Országos Találmányi Hivatalnál bejelenti és a Hivatal részére a szabadalmat engedélyezi, akkor ez X.Y. szabadalma, szerzett alanyi joga lesz. 4. A jogforrások A jogszabályok eredetét vizsgálva, jogforrásokról beszélünk. A jogszabály az uralkodó osztály akaratát fejezi ki. Ezt azonban közvetlenül nem teheti. Szükség van tehát megfelelő szervekre, amelyek az uralkodó osztály felhatalmazása alapján, annak számára hasznos és kedvező jogszabályokat bocsátanak ki. Ezeket a szerveket belső jogforrásoknak nevezzük. Ezek: az országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (Minisztertanács), a Kormány elnöke, a miniszterek, egyes jogszabályokban ezzel a jogkörrel felruházott központi szervek vezetői, a tanácsok, a rendőrségi és tüzrendészeti szervek. A belső jogforrásként említett szervek a jogszabályokban meghatározott formában bocsátják ki a jogi normákat. E meghatározott formát külső jogforrásnak nevezzük. Ezek a következők: törvény, az országgyűlés normativ határozata, törvényerejű rendelet, az Elnöki Tanács normativ határozata, miniszteri rendelet (egyes esetekben a miniszter normativ jellegű utasítása és- 11 -
