Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
ÁRUK HAMIS SZÁRMAZÁSI JELZÉSE Jogszabály: --1962: 17. tvr. az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények Londonban, 1934. junius 2-án felülvizsgált szövegének kihirdetéséről. A Párisi Uniós Egyezmény szerint az ipari tulajdon oltalmának tárgya a származási jelzés vagy eredetmegjelölés is. A hamis származási jelzések megakadályozására 1891. április 14-én Madridban nemzetközi megállapodás jött létre, melynek az 1934. junius 2-án Londonban felülvizsgált szövegét törvénybe iktatta Magyarország is. Az Egyezménynek ez idő szerint a következő államok tagjai: Csehszlovákia, Franciaország, Görögország, Izrael, Kuba, Magyarország, Marokko, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Törökország. Az Egyezmény szerint minden olyan hamis jelzést viselő árut, amely akár közvetlenül, akár közvetve származási ország, illetve hely gyanánt a megállapodás hatálya alá tartozó országoknak egyikét, illetőleg ezek valamelyikében fekvő helyet tüntet fel, bármely emlitett országba való behozatal alkalmával le kell foglalni. A lefoglalást foganatosítani kell akár abban az országban ahol a hamis származási jelt alkalmazták, akár abban, ahová a hamis jelzéssel ellátott árut bevitték. Amennyiben valamelyik ország jogszabályai nem teszik lehetővé a lefoglalást a behozatal alkalmával, azt behozatali tilalommal kell helyettesíteni, amennyiben ez utóbbira sincs jogszabályi lehetőség, helyettesitésül azon jogcselekmények és eszközök szolgálnak, amelyeket az illető ország jogszabályai hasonló esetben belföldieknek biztosítanak. Lefoglalásnak a vámhatóság szorgalmazására van helye, mely haladéktalanul értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt annak érdekében, hogy módja legyen a kármegelőzés céljából foganatosított foglalást rendezni. A lefoglalást a sértett fél is kérheti, továbbá az ügyészség vagy bármely más illetékes hatóság is. A lefoglalási kötelezettség nem terjed ki átmenő árukra. A fenti rendelkezések ellenére az eladó feltüntetheti nevét vagy címét azon árukon, melyek nem az eladási országból származnak, világosan feltüntetni tartozik azonban ezen felül az előállítási vagy termelési ország, illetve hely megjelölését, illetve olyan jelzést, mely az áru valódi származásával kapcsolatosan a tévedést eloszlatja. Hamis származási hely tekintetében érdekelt fél az a termelő, előállító vagy forgalombahoző (természetes vagy jogi személy), aki ilyen áru termelé- 113 -
