Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Védjegyjog
Hazai bizonylatnak azt az okiratot nevezzük, mellyel a külföldi bejelentő származási országának lajstromozó hatósága tanusitja, hogy a bejelenteni kivánt védjegy hazai oltalmat élvez mindazokra az árukra, melyekre a bejelentő oltalmat kiván. Ábrás védjegyek bejelentése esetében, valamint szóvédjegyek bejelentésénél is akkor, ha a fél azt az alakot is oltalomban kivánja részesíteni, melyben a szót védjegyül alkalmazza, mellékelni kell ezen kivül: a védjegyet tiz példányban olyan alakban és kivitelben, melyben azt a védjegytulajdonos használni kivánja, továbbá a védjegy klisséjét. A klissével kapcsolatosan 20.700/1948, Ip.Min.sz.r. 7. §-a azt az előírást tartalmazza, hogy annak a védjegyet akként kell ábrázolnia, hogy minden részlete élesen kitűnjék a kiissével előállitott lenyomatról. A rendelet meghatározza a klissé méreteit is. / Erre irányuló felhívás esetében a bejelentőnek be kell nyújtania a bejelentésben megjelölt vállalat létezését igazoló okiratot is. Együttes védjegy bejelentése esetén az Országos Találmányi Hivatalnál be keli mutatni az egyesülés alapszabályát, melyben fel van tüntetve, hogy az együttes védjegyet kik és milyen feltétel mellett használhatják, milyen okból lehet a tagtól megvonni a védjegy használatát, valamint, hogy a tagokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik védjegybitorlás esetén. Az áru megjelölésével kapcsolatosan szükséges kihangsúlyozni, hogy az árujegyzéknek pontosan meg kell határozni az árut, nem elég általános megjelölést adni (pl. gyógyszerek, vegyészeti cikkek, gépek stb). Az árukat az Országos Találmányi Hivatal az un. nemzetközi klasszfikáció alapján osztályozza. Ez a klasszifikáció a világpiac áruit 34 osztályba sorolva tartalmazza, s 1957. óta nemzetközi megállapodás alapját képezi (Nizzai Egyezmény). Az Egyezményt Magyarország ezidőszerint még nem ratifikálta ugyan, de mint említettük, gyakorlatban már alkalmazásra kerül. A védjegybejelentést az Országos Találmányi Hivatal beérkezés és iktatás után megvizsgálja. Az eljárás során-a kialakult gyakorlat az, hogy a bejelentést az Országos Találmányi Hivatal nyilvántartó lájstromba vezeti be, a bejelentés lajstromszámot nyer, s a védjegy az alábbiak során részletezett vizsgálati eljárás sikeres befejezését követően kerül a - jogszabály szerinti adatokat magában foglaló - tényleges lajstromba. Ha a bejelentés az előirt követelményeknek nem felel meg, nevezetesen a bejelentési kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a felsorolt szükséges adatokat, mellékleteket vagy az illeték nem került lerovásra, az Országos Találmányi Hivatal a bejelentőt a hiány pótlására hívja fel. Vannak olyan hiányosságok a bejelentés során, amelyek többé nem pótolhatók, éspedig ha a bejelentő nem közli: a védjegyet a védjegytulajdonossal kapcsolatosan előirt adatokat vagy a védjeggyel védeni kivánt áru megjelölését.- 105 -
