Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Védjegyjog

a magyar Találmányi Hivatal teljes elővizsgálatot alkalmaz. Természetesen ez az eljárás a védjegytulajdonos számára nagyobb biztonságot nyújt, kisebb a valószínűsége annak, hogy a lajstromozott védjegyet megtámadják.

Egyes államok törvényes rendelkezései meghatározzák azokat a kritériumokat, melyek a törvényes oltalmat biztositó lajstromozást egyes jelzések tekintetében kizárják. Más jelzések lajstromozása csak bizonyos személyek vagy szervek engedélye esetében lehetséges. Felsorolnak a jogszabályok továbbá olyan ismérveket is, melyeknek fennforgása esetén a védjegyhatóság mérlegelés után dönt a lajstromozás kérdésében.

A jogszabályban felsorolt kizáró okokat törvényes vagy abszolút lajstromo- * zást gátló okoknak (akadályoknak), mig a - már korábban lajstromozott védjegyekkel történő összehasonlítás utján - mérlegelendő okokat relativ lajstromozást gátló akadályoknak is szokásos nevezni.

Hazai jogszabályaink szerint kizáró okok az alábbiak:

a) kizárólag az állami és közhatósági címerekből vagy zászlókból álló jelzések;

b) azon szavak, melyek kizárólag az áru előállításának helyét, idejét, módját, az áru minőségét, rendeltetését, ár mennyiségi- vagy súlyviszonyait jelzik;

c) az un. szabad jelzések, tehát az olyan szavak, melyek bizonyos áruk megjelölésére általánosan szokásosak;

d) az erkölcstelen, közbotrányt okozó vagy közrendbe ütköző, valamint az olyan jelzések, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelő vagy a fogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas feliratokat tartalmaznak^

e) a korábban lajstromozott és a védjegytulajdonos kérelmére vagy megújítás hiánya miatt törlésre került védjegyek a törlés napjától számított két éven belül ha a védjegyeket ugyanazon vagy hasonló árunemekre kérik lajstromozni, mint korábban (kivéve ha a kérelmező maga az utolsó tulajdonos, ill. jogutóda);

f) azok a jelzések, melyek az áruk egymástól való megkülönböztetésére nem alkalmasak.

A megkülönböztető jelleg meglétének vizsgálatánál az összes körülmények figyelembeveendők, igy elsősorban a védjegy használatának időtartama. Elképzelhető ugyanis, hogy a kellő megkülönböztető jelleggel nem rendelkező jelzést a lajstromozást megelőzően hosszú ideig alkalmazták, s ezáltal a gyakorlatban olymértékig ismertté vált, hogy mintegy megkülönböztető jellegre tett szert.

Csak az illetékes személy vagy hatóság engedélye esetén lajstromozhatók azok a jelzések, melyek:

a) az ország címerét, zászlóit vagy egyéb jelvényeit, hivatalos ellenőrzézési- és hitelesítési jegyeit és bélyegeit vagy ezek utánzatait tartalmazzák alkotórészként;- 102 -i'