Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Bevezetés
c) az újításokra vonatkozó jogszabályok, d) a magyar polgári jognak, a büntetőjognak és a polgári perrendtartásnak a szabadalmi joggal összefüggő' részei. Az O. T.H. Vizsgabizottságának gyakorlata bővitette az anyagot. így a szakvizsga tárgya fentieken kívül már évek óta a büntető perrendtartás, a mintaoltalmi jog, a belföldi származású árucikkek kötelező megjelölése és egyes árucikkek márkázása tárgyában kiadott jogszabályok. II. JOGI ALAPISMERETEK Az iparjogvédelmi jogszabályok megértéséhez bizonyos jogi ismeretekre van szükség. A jegyzet az általános jogi alapfogalmakkal és az egyes jogintézményekkel csak olyan mértékben és mélységig foglalkozik, amennyi szükséges az iparjogvédelmi jogszabályok helyes gyakorlati alkalmazásához. 1. A jog fogalma A jog az uralkodó osztály akaratát kifejező magatartásokra vonatkozó szabályok összessége, amelyeket az államhatalom bocsát ki vagy szankcionál és amelyeknek alkalmazását az uralkodó osztály számára előnyös társadalmi viszonyok védelme, megerősítése és fejlesztése céljából az állam kényszerítő ereje biztosítja. A szocialista jog szabályai a munkásosztály által vezetett dolgozó nép akaratát fejezik ki és érdekeit védik. A jog feltételezi az állam létezését, az államapparátust, amely ki is tudja kénypzeriteni és biztosítani tudja a jogszabályok betartását. 2. A jogszabályok A jogszabályok társadalmi szabályok, amelyek emberi cselekvésekre, emberi magatartásokra vonatkoznak. A társadalomban együttélő emberek magatartását nemcsak jogszabályok, hanem egyéb szabályok, igy erkölcsi normák, illemszabályok stb. is befolyásolják. A jogszabályokat az ilyen szabályoktól az különbözteti meg, hogy a jogszabályok érvényesülését - mint az 1. alattiból is kitűnik - az állam fizikai kényszer alkalmazásával is biztosítja.- 9 -
