Himer Zoltán (szerk.): Iparjogvédelem. Módszertani füzetek 1-17. és SZKV mellékletek (Budapest, 1988)

Módszertani füzetek 1. - Módszertani útmutató Iparjogvédelmi kutatások és vizsgálatok végzéséhez az MSZ-16 0001-80 OTH Ágazati Szabvány előírásai szerint

3o 3.^ -A s^abadalomtisztaság mes;áliapitásának általános szempontjai

ü vizsgált miiszaki alkotások /találmány, Használati minta, ipari minta/ szaüadalomtisztaságának megáiiapitasánál figyelemmel kell lenni az egyes országok iparjogvédelmi gyakorlatára is.

Valamely műszaki alkotás csak akkor szabacalomtiszta, na a vizsgálat során nem találtak egyetlen olyan érvényben lévő kizárólagos joga oltalmi okiratot sem, amely az alkotás egészére, vagy annak részegységére, szerkezeti elemére vagy más alkotórészére vonatkozik.

h műszaki alkotás szabadalomtisztaságára vonatkozó következtetést csak azon országok vonatkozásáoan lehet levonni, amely országok anyagét vizsgálták, mégpeoig szükség szerint a találmányokra, az ipari mintákra és a .használati mintákra vonatkozó dokumentamokat is, amennyiben a kérdéses műszaki alkotás ilyen iparjogveaelmi kategóriákba tartozó elemekre bontható.

lovábbá fontos annak ismerete is, hogy a nem szabadalomtisztának minősülő termék esetében az oltalmi jogok megsértésének számit a szabac almazott találmány jogtalan hasznosítása harmaoik személyek által. xiZ országok többségéoen hasznosításnak minősül a találmány szerinti megoldás alkalmazása, forgalmazása, termelése, ce még az eladásra való felkínálása /reklámozása/ is.

az oltalmi jogok megsértésének szempontjából az igénypontoknak van döntő jelentősége, üzabacalomoitorlás általában akkor állapítható meg, ha a jogsértő megoldás a szabadalomnak fő-,vagy valamely önálló igénypontját maradéktalanul /az összes jellemzőket/megvalósít ja.

ügyes országokban az igénypont áltál biztosított oltalom terjedelmének megállapitásahoz a találmányi leirás egészét is figyelembe veszik.

h legtöbb országban az ütközés megállapításához nem szükséges a teljes azonosság, ha a termékben, eljárásban vannak-'ugyan eltérő jellemzők, ae azok egyenértékűek a szabadalom független igénypontjában leírtakkal /ekvivalensek/, akkor az úgynevezett ekvivalens elmélet alapján az ütközés megállapíthat ó.

22