Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)

ekkor már elment az egyetemről, és így nem vehetett részt az elektronmikroszkóp kifejlesztésében, amely tulajdonképpen az első szerelme volt.

1933-ban a zsidóüldözés elől Berlinből visszatért Magyarországra, ahol egy új izzólámpával kapcsolatos találmányán dolgozott. 1934-ben levélben fordult hozzám, nem tudnék-e a Metropolitan-Vickers Electrical Companynál állást szerezni, hogy ott szabadalmát megvalósíthassa. Mi a hatalmas AEI Company-nak (Associated Electrical Industry Company) csak egy kis része voltunk, és elsősorban erősáramú villamossággal foglalkoztunk. Ezért főnököm ajánlatára levelét az AEI egy másik részlegéhez, a BTH Company-hez (British Thompson-Houston Company) továbbítottam, mivel itt főleg gyengeárammal foglalkoztak. így történt, hogy ajánlásomra Gábor Dénes a következő 14 évet Rugbyben töltötte, ahol számos műszert, berendezést talált fel. Sajnos, nem egy közülük megelőzte a korát, az akkori technológiákhoz túl bonyolult volt.

Hadd szóljak a magánéletéről is. A Rugby-i zenész társaságban ismerte meg Marjorie Butiért, akit 1936-ban feleségül vett. Evekkel később azt írta, hogy „boldogan élnek, míg meg nem halnak”. Valóban tökéletesen egymáshoz illettek. Marjorie nagyon életrevaló volt, remek szakács és háziasszony, és ideális társa egy olyan tudósnak, aki gyakran a felhők között jár. András öccse és szülei közvetlenül a háború előtt Angliába jöttek, majd a szülők visszamentek Budapestre, de András maradt. Édesapja a háború alatt meghalt, és édesanyja sok szenvedés után visszajött Angliába, hogy együtt élhessen két fiával.

A háború alatt Gábor Dénest idegenként kezelték, és csak az ún. biztonsági kerítésen kívül, egy sufniban dolgozhatott. Munkatársai azonban rendszeresen felkeresték, hogy a beszélgetések során ihletet merítsenek gondolatai gazdagságából. így az egyik akkori munkatárs, Dynson megvitatta vele az ott folyó háborús kutatómunka egy részét, amelynek lényege az volt, hogy a repülőgépeket hősugárzásuk alapján lehetne már messziről felderíteni, de akkor ez a gondolat, mint találmány, nem jutott el a gyártás szakaszába.

Rugbyben nem nyílt lehetősége arra, hogy tovább foglalkozzék az elektronoptikával, de velünk - akik az AEI Company más laboratóriumaiban, így Manchesterben és Aldermastonban az elektronmikroszkóp gyártásával és fejlesztésével foglalkoztunk - végig kapcsolatban állt s azon gyötrődött, miképpen lehetne az elektronmikroszkópok képfelbontását annyira tökéletesíteni, hogy akár az atomokat is láthatóvá lehessen tenni a kristályrácsban.

1942-ben Scherzer kimutatta, hogy az elektronlencsék gömbi és színi hibáit teljesen megszüntetni sohasem lehet, így a felbontóképességet sem lehet néhány Angstrom alá vinni, tehát nem valószínű, hogy az atomokat valaha is láthatóvá lehet tenni. Mivel Gábor Dénes egyetértett Scherzer következtetéseivel, új utakat keresett az elektronmikroszkóp tökéletesítésére. Ismerve

11