Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza

körülmények között (900—2000 m tszf.) vetik. Keletkezésének magyarázatát, amely szerint a közönséges búza és a keményszemű búza keresztezéséből (?) jött volna létre, el kell vetni. A négy szálkás búza mutációval a kolchiszi tönkéből alakult ki, majd kereszteződött az Aegilops squarrosa-vaX, és így jött létre, a legnagyobb valószínűség szerint: a közönséges búza (37. ábra). Mindezt megerősíti az a tény, hogy alakulásában a közönséges búzához hasonló, s vele igen jól kereszteződik.

Természetesen, a közönséges búza keletkezésével kapcsolatban más vélemények is vannak, amelyeket csak fenntartással lehet elfogadni, ámbár sok valószínűség van arra, hogy a búza nemcsak egyféle módon jöhetett létre. Egyik ilyen elgondolás az, hogy a Triticum carthlicum kereszteződött volna a tönköllyel (T. spelta), de kérdés, hogy ez a kereszteződés hogyan jött létre. A helyzet ugyanis az, hogy a T. carthlicum sokkal régebben keletkezett, mint a tönköly (kb. 4000 évvel korábban!). A kettőjük közötti időszakban viszont a közönséges búzát már termesztették. Vannak, akik azt állítják, hogy a tönköly a Kaukázus északi lejtőjén keletkezett, és így kereszteződhetett a négyszálkás búzával. Kettőjük között azonban a Kaukázus terül el (mint említettük a T. carthlicum Grúziában honos), s ez elég természeti akadály. Mások szerint a tönköly nem is itt, hanem nagyon távol, az Alpok vidékén jött létre (38. ábra), és ott a bronzkorban már elterjedten termesztett búzafaj volt. Ez esetben még inkább nem találkozhatott a négyszálkás búzával.

A közönséges búzát úgy is származtatják, hogy az a tönkölyből mutációval jött létre. Ezt a véleményt könnyen elvethetjük, mivel a közönséges búza már akkor termesztésben volt, amikor a tönköly még nem is létezett.

A kolchiszi tőnké másik érdekes leszármazottja a khorasszán búza (Triticum turanicum). Ez is a kolchiszi tönkéből mutációval keletkezett. A búza keletkezési központja Khorasszán (Északkelet- Irán). Van az irodalomban olyan vélemény, hogy ez a búzafaj a keményszemű (T. durum) és a lengyel búza (T. polonicum) kereszteződése lenne (Kaniewsky, 1946), azonban ez teljesen lehetetlen. Mindkét szülőfaj igen távol, a Mediterránban honos és későbbi keletkezésű is. Ez a búzafaj sűrűn együtt él az Aegilops squarrosa-va\. Nem is különös, hogy kereszteződött is vele, sőt amfidiploid származéka is: a gömbszemű búza (Triticum sphaerococcum), amelyet manapság is Indiában termesztenek.

87