Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Mily módon alakultak ki a termesztett növények?
mel fedezte fel, és különítette el. Ennek köszönhető, hogy a termesztett fajok kialakulása gyorsabb menetben következett be, mintha ez az önkéntelen „nemesítő munka” elmaradt volna. A génekkel vagy kromoszómákkal kapcsolatban fellépő öröklődő megváltozások csak a termesztett faj változatosságának kibővülését segítették. Ezek lényegében új faj keletkezését nem szolgálták. Nagyon hasznosak voltak a génikus és kromoszómás megváltozások az egyes hasznos tulajdonságok kialakulásában, különösen az úgynevezett kismutációk, apró megváltozások. A kultúrfajok jellegeinek markánsabb kialakítását ezeknek a kismutációknak köszönhetjük. Lényegében a homológ sorokat is a kismutációk hívták elő. A fajok kialakulásában azonban jelentős része a poliploidiának volt. különösen a keresztezések termékeny rögzítődésének biztosításában. Ismeretes, hogy a rokonfajokkal létesített keresztezések java része sikertelen, vagy csak az első nemzedékig sikeres. Az első nemzedék igen gyakran meddő, és így a továbbszaporítás, hacsak ivartalan módon nem történik, nem lehetséges. Ezen segít a poliploid mutáció bekövetkezése. Ezeket a mutációkat ma már könynyen tudjuk mesterségesen kiváltani, azonban természetes körülmények között igen ritkán, sőt csak szerencsés esetben jelentkeznek. A rokonfajokkal történt keresztezések meddőségének legfőbb oka az, hogy az ivarsejtekkel összekerült két idegen genom (kromoszóma-szerelvény) kromoszómái rosszul vagy egyáltalán nem párosodnak, s ennek a meddőség a következménye. A hiba nyomban a keresztezéskor jelentkezhet (ilyenkor a keresztezés sikertelen), de eltolódhat az első nemzedék ivaros folyamatainak idejére is. Ha ilyenkor természetes okok folytán a szerelvény megkettőződik, akkor minden kromoszómának teljesen azonos párja keletkezik, s ezek között már zavartalan a párosodás. Az utód tehát fertilis, termékeny hibrid lesz. Jó példa erre a kerti kankalin keletkezése. A kerti kankalin (Primula kewensis) két kankalin faj: Primula f lóribunda és a Primula verticillata keresztezéséből jött létre. A hibrid, természetesen, meddő volt. A kromoszóma-szerelvény megkettőződése azonban termékeny utódot eredményezett (17. ábra). A kankalinokhoz hasonlóan a természetben így lett számos faj- és nemzetség-keresztezés termékeny. Ma már a kolchicin (és más szerek) segítségével mesterségesen is állítanak elő ilyen termékeny ke-61
