Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Termesztett növényeink származásának kutatása
A germánok mitológiája A germán népeknél is számos mitikus vonatkozása volt a növénytermesztésnek és a termesztett növényeknek. Náluk a legfőbb isten, Odin (Wodan, Wotan), eredetileg az áldást hozó eső istene volt, de a gabona is az ő ajándéka volt. A gabonakárok ellen csak Odintól várták a védelmet. Odin felesége, Freya (Frigg, Frigga, Friecka, Holle), adományozta az embernek a lent. E nyájas istennőnek ünnepén rendszerint virágot és vajas kenyeret áldoztak. A len áztatásakor az utolsó kötegbe egy vas sarlót is kötöttek, amely hitük szerint megvédett a varázslattól. Csupán néhány példát soroltunk fel abból a sokból, amely az őskori és ókori népek hagyományaként fennmaradt. Évezredekig a növények eredetéről szóló magyarázatok, mondák és mítoszok, nagyon szerény történelmi maggal mesélték el a nagy eseményeket, teljesen leegyszerűsítve és homályba burkolva minden tényt. Csak az utóbbi kétszáz év alatt, különösebben pedig a közelmúltban sikerült a valóságot mindjobban megközelíteni. A növények eredetének tudományos kutatása W ' % Fy .... / 3| A termesztett növények eredetéről a múlt század közepéig nem sokat tudott az ember. Lényegében a megelőzőkben elmondott mitologikus történetek voltak ismeretesek, illetve a Bibliában közölt adatokat citálták. A XVIII. és XIX. században többféle regényes elképzelés is napvilágot látott, főleg nyelvészeti alapokra támaszkodó következtetések alapján. Jelentős fordulópont volt a termesztett növények eredetének ismeretében Hehn Viktor és De Candolle munkássága. Mindketten lényegében a kultúrnövények leszármazástanának tudományos alapját vetették meg. Hehn Viktor 1870-ben (most száz éve) megjelent könyve: „Kulturpflanzen und Haustiere in ihrem Übergang aus Asien nach Griechenland und Italien, sowie das übrige Europa” még az összehasonlító nyelvészet alapjain áll. Hehn elképzelése az volt, hogy termesztett növényeink és háziállataink mind Ázsiából származnak. Elterjedésük keletről nyugatra történt, úgy, hogy Kisázsiából, pontosabban az indoeurópai őshazájukból a görögök és rómaiak felnomád barbár ősei a Balkán-félszigetre, majd az Appenin-fél-45
