Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Vöröshere
azonban szennyes fehér, kékes-ibolyás árnyalattal, a növekedési alak szétterülő, és a hüvely 1,5—3-szor csavarodott. A Medicago falcata kromoszóma-száma n = 16; a párta tiszta sárga színű, a növekedési alak lehajló vagy elheverő, a hüvely nem csavarodott, inkább jellegzetesen sarló alakú (innen a neve!). A sárkerep-lucerna kereszteződése a takarmány lucernával legelőbb azokon a helyeken történt, ahol a két faj találkozott egymással: Nyugat-Európában. A fajhibrid hasznos tulajdonságait hamar felismerték, és ott, ahol a takarmánylucema termesztése már nem megfelelő, helyettesítették is vele. A hibrid, a homoki lucerna a sarlós lucernától jelentős télállóképességet örökölt. A hibridet 1730 körül termesztésbe is vették, s nagyon elterjedve az „ófrank-lucema” nevet kapta. Ez a lucerna a ciszterci szerzetesek révén ugyanezen időben Franciaországban is elkerült. Ezután a hibrid igen gyorsan elterjedt, sőt hamarosan átkerült Észak-Amerikába is. Egy német paraszt, Grimm 1857-ben kivándorolt Észak-Amerikába, Minnesotába, és vitt magával az ófrank hibridlucernából magvakat, amelyeket ott elvetett. Ebből a kezdeményből alakult ki a híres Grimmlucerna, amely rohamosan elterjedt az USA északi államaiban. A takarmánylucerna magtermesztése Kaliforniában alakult ki nagymértékben. A homoki lucerna hazánkban is polgárjogot nyert, sőt nemesítésével is foglalkoztak. Jelenleg ilyen elismert fajta az Óvári és Kisvárdai lucerna. A takarmánylucerna nemesítésével erőteljesebben csak a második világháború után találkozunk. Régebben inkább tájfajtákat (Szarvasi, Nagyszénási, Békésszentandrási stb.) vettettek. Űjabb nemesítési eredmények: a Synalfa (Martonvásár, Bojtos Z.), Tápiószelei 1 (Tápiószele, Jánossy A.) fajták révén értékesültek. Yöröshere A vöröshere csak a történelmi korban vált termesztett növényünkké, de nálunk csak két évszázada vetik. A kultúralak a vadontermő heréből (Trifolium pratense ssp. sativum), illetve annak ibériai-félszigeti alakjából (f. hispanicum=f. praecox) keletkezett. A termesztett vörösherét a termesztésbe a mórok vonták a XI. és XII. században, az Ibériai-félsziget délebbi vidékein. A szakirodalom 178
