Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Lucerna

ahova a spanyolok 1519-ben kivitték magukkal (84. ábra). Az Újvilágban a lucerna hamar elterjedt. Előbb Mexikóból észak felé kerül, majd később dél felé is, Argentínába. Itt alakul ki a lucerna híres argentin fajtaköre.

Tessedik, a magyar lucernatermesztés megalapítója

Hazánkba a lucerna elég későn jutott el. Enesei Dorner (1928) szerint ugyan már a harmincéves háború idején volt egy honosítás, éppen a Dunántúlon, de ez nem sikerült. A lucerna a csapadékosabb körülmények között hamar leromlott, s felhagytak termesztésével. A lucerna honosítására azonban még egyszer sor került. Ez 1779- ben történt. A sikeres honosító Tessedik Sámuel szarvasi lelkész.

Mondanunk sem kell, hogy a szarvasi honosítás jól sikerült. Felvetődik a kérdés, hogy miért sikerült a szarvasi honosítás, és miért nem a dunántúli ? Erre a kérdésre csak a lucerna alkatának pontos ismerete birtokában válaszolhatunk. A lucernának ugyanis „kontinentális alkata van”. Ez egyebek között abban jut kifejezésre, hogy igényes a meleg és a bőséges napsütés iránt. Ebben ellentétes a burgonyával, mert az éppen a csapadékos, nedves, ködös klímát kedveli, míg a lucerna ilyen viszonyok között hamar leromlik. A lucerna azonban rendkívüli mértékben sótűrő is (hazájában sós pusztákon élt!). Legkedvezőbb számára, ha a talaj pH-ja 7—8 körül van. A lucerna még az olyan talajokon is jól él, ahol az összsó-tartalom eléri az 1 százalékot. A lucerna kifejezetten „alkáli-növény”! Ezzel kitűnő szárazságtűrő jellege is párosul.

A lucerna olyan helyeken tenyészik eredeti hazájában: az előázsiai sivatagok oázisai környékén, s a turáni sós pusztákon, ahol már más kultúrnövény megélni nem tudna. A lucerna arid-kontinentális természetének nagy segítsége az, hogy gyökérzete igen mélyen tud a talajba lehatolni, és az altalaj vizéből fedezi a száraz időben is szükségletét. A talaj klór-ionjai a lucerna gyökérképződését serkentik, miáltal a talaj mélyebb rétegeibe hatol le. Csapadékos és nem sós talajon ez a serkentés elmarad, s a lucerna csak satnya gyökérzetet fejleszt. Ilyenkor azonban ne próbálja meg az aszály, különben biztos a kipusztulás.

Az elmondottakból látjuk, hogy Szarvas környékén mindazok a feltételek megvoltak, amelyek a lucerna termesztéséhez mint kedve-176