Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Vadnövények - termesztett növények
eg>' időben, de egy helyen is alig lehetett mód reá. így vannak nemzetségek (fajok), amelyek korábban kerültek az ember gondoskodása alá, mások viszont későbben, és azt látjuk, hogy a kultúrábavétel az évezredek alatt rendszeresen, folyamatosan történt. A kultúrábavétel manapság is megfigyelhető a Föld különböző vidékein, így nálunk is (különösen a gyógynövények szántóföldi meghonosítása serényen folyik!). A gyógynövényeket évezredeken át az ember nem honosította meg szántóföldjein (néhánytól eltekintve), hanem a természetből gyűjtötte be őket. A gyógynövénygyűjtés még manapság is a drogok megszerzésének ősi módja. Az utóbbi időkben azonban megfogyatkozott a gyűjtögető ember, s most már nincsen mód az időrabló gyűjtögetésre. Ehelyett a hasznos gyógynövényeket kultúrába fogják, és így kisebb emberi erővel biztosítják (sőt a gépekkel is segítik) a begyűjtést. így történt ez évezredek alatt más növényekkel is. A népesség szaporodása megkívánta, hogy a sok időt és fáradságot igénylő gyűjtögetést felcserélje az ember a növénytermesztéssel. Ennek az volt a módja, hogy a kívánatosnak látszó növényt az ember elkülönítette a természetből, és előbb kezdetleges, majd jobban megmunkált szántóföldjein meghonosította, termesztett növénnyé alakította. A növények körében megfigyelhető nagy változatosság módot adott a Föld különböző tájain élő embereknek, hogy ugyanabból a hasznos nemzetségből más, rokon fajokat is befoghasson termesztésébe. így több olyan nemzetséget ismerünk, amelynek alakköréből a fajoknak egész sorát alakították termesztett növényekké. A következőkben nézzünk néhány ilyen példát: Lupinus (Csillagfürt) nálunk termesztett: L. luteus, L. albus, L. angustifolius, L. polyphyllus; máshol termesztett: L. tennis (Egyiptom, Madeira sziget), L. hirsutus (Mediterrán), L. digitatus (Nyugat-Ausztrália), L. mutabilis (Dél-Amerika), L. perennis (atlantikus Észak- Amerika), L. cruck shank sii (Peru), L. varius (Nyugat- Mediterrán). Vicia (Bükköny) nálunk termesztett: V. sativa, V. villosa, V. pannonica, V. faba; 15
