Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Dohány
w Dohány Az ötödik újvilági növény, amelynek létezését az ősindiánoknak „köszönhetjük”. A dohány is ékesen bizonyítja az indiánok kultúrnövényformáló és -nemesítő képességeit. Érdekes, a dohánynak sem találták meg vadon termő alakját, hasonlóan a kukoricához. Általában az a vélemény, hogy a dohányt az ősindiánok mesteri módon alakították ki. Sajnos, nem állapítható meg, hogy ezt a munkát az indiánok tudatosan végezték, vagy csak éles látásukkal egyengették a természetben megnyilvánuló folyamatot, és a kellő időben fogták kultúrába a megfelelő ősi alakot. Goodspeed és munkatársai, különösen Clausen és Setchell, századunk első felében rendkívül nagy munkát fordítottak arra, hogy a dohány leszármazását felderítsék, valamint a Nicotiana nemzetség rendszertani viszonyait, genetikáját és ökológiáját tisztázzák. E tekintetben meglehetősen nagy bizonytalanság uralkodott. Számtalan expedícióval gyűjtötték össze a Kaliforniai Egyetem botanikuskertjébe (Berkeley) a világ összes dohányfaját, és megkezdték nagyszabású keresztezési programjukat. Vizsgálataik eredményét 1954- ben megjelent monográfiában foglalták össze. Goodspeed és munkatársai a dohány monográfiája elkészítésében nem egyedüliek voltak a világon, mert az olasz Comes és Anasztázia már a századfordulón megkísérelték a termesztett dohányok rendszerezését, természetesen mesterséges rendszertani elvek szerint. A dohányok természetes, törzsfejlődési rendszerét mégis Goodspeed és munkatársai állították össze. Ehhez azonban évtizedekre terjedő, fáradhatatlan munkára volt szükség. Két termesztett faj keletkezett Érdekes, a dohánnyal kapcsolatban sohasem volt vitatott az újvilági eredet. Ennek talán legfőbb oka az lehet, hogy a dohány (Nicotiana) nemzetség mintegy 60 faja, 15 faj kivételével, mind Közép- és Dél-Amerikában honos. Ez a 15 faj is Ausztráliában és a Dél- Pacifikus szigeteken honos, amelyeket csak később fedeztek fel. Elozzájuk hasonló növény sem fordult elő az Óvilágban, így csak azt ismerték, hogy e növény Amerikából került Európába. Vavilov a közönséges dohány géncentrumát Ecuador, Peru és Bolívia nem öntözött szubtrópusi-trópusi vidékére helyezte, a kapa-158
